Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2005)

M. Bán Beatrix-M. Nagy Éva: A gyöngyösi Orczy-kastély (Mátra Múzeum) belső festőrestaurátori kutatásáról

MÁTRAI TANULMÁNYOK GYÖNGYÖS 2005 p. 55-58 A gyöngyösi Orczy-kastély (Mátra Múzeum) belső festőrestaurátori kutatásáról M. Bán Beatrix - M. Nagy Éva A kastély felújítási programtervéhez kapcsolódóan végeztük el a szondázó festő-restaurátori falképkutatást két szakaszban, 2004-2005 tavaszán. A működő múzeumi funkciók miatt (kiállított tárgyak, raktárak, hivatali helyiségek, látogatói forgalom) - vizsgálatainkat először csak korlátozottan tudtuk végezni. A kutatás ezért különböző módszerekkel történt: -jellegzetes felületeket végigszondázva (pl. folyosók), - régészeti kutatóablakok értelmezésével (pl. fsz. 42.), -részlegesen, tájékozódó jellegűen (pl. em. 102/b), - csak oldalfalakra korlátozottan (pl. em. 101), - összehasonlító következtetéssel (pl. fsz. K-Ny-i folyosó), - szóbeli közléssel, illetve 1995-ös falképkutatási eredmények felhasználásával (Fazekas Gyöngyi festő-restaurátor művész szíves közlése alapján) (em. 109, 110, 111), - szemrevételezéssel. A vizsgálat folyamán a következő szempontok szerint kutattunk: - alkotóanyagok, ezek tulajdonságainak vizsgálata, - készítési technológiák meghatározása, - eredeti színezések szondázása, rétegek beazonosítása, - esztétikai változások, későbbi változtatások dokumentálása, - fizikai, kémiai változások, sérülések meghatározása, okainak vizsgálata. A restaurátori kutatás a kastély hiteles helyreállításához elengedhetetlenül szükséges. A kutatás által nyert információk az eredeti állapotra vonatkozóan elősegítik a későbbi restaurátori és szakipari munkák kivitelezését. Alapot szolgáltat a további kutatások, állapotfelmérések irányának megadásához. Általa alakítható ki a restaurálási koncepció. Munkánkat ideális alaphelyzetből kezdhettük meg, hiszen a restaurátori kutatást megelőzte a művészettörténeti és régészeti kutatás. B. Gaál Edit és Simon Zoltán: „Gyöngyös Orczy kastély - Építéstörténeti áttekintés. A falkutatás régészeti eredményei " című munkája és az állandó helyszíni konzultációs lehetőség nagymértékben elősegítette a festőrestaurátori kutatást. Egyrészt célzottan tudtunk vizsgálódni, másrészt eredményeink alátámasztották, illetve pontosították a régészeti és építéstörténeti megállapításokat. Orczy Lőrinc 1769-70-ben építette az U alaprajzú emeletes barokk kastélyt, melyet 1826-ban II. Orczy Lőrinc Zofahl Lőrinc építész tervei alapján zárt udvarú klasszicista épületté alakított ált. Erre a két periódusra irányult a falképkutatás. Elsődleges célunk kezdetben az volt, hogy az épület barokk periódusához kapcsolódó korabeli falképek jelenlétét igazoljuk. A munka során kiderült, hogy a barokk falképek mellett szinte az egész épületen egységesen végigvonuló - az 1826-os nagy átalakításhoz tartozó -