Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2005)

B. Gál Edit: Az Orczy-kastély építés- és birtoklástörténete

A kastély tervezőjéről, építőmesteréről nincsenek adataink. Leginkább a Quadri testvérek, József és Kristóf jöhetnek szóba, akik ebben az időszakban számos földesúr rezidenciáját építik a környéken. Quadri József neve tűnik fel Haller gyöngyösi városi palotájának építésénél, míg Quadri Kristóf Keglevich pétervásári kastélyának építőmestere. A pétervásárai kastély néhány részletmegoldása nagyon hasonlít az Orczy kastélyéhoz. (Pl. a lépcsőfeljárat elhelyezkedése, a lépcsőház mögötti kis kabinet kialakítása stb.) Az 1748-ban született idősebb Rabi Károly még ekkor lép csak 20-as éveibe, és 1770-től dolgozik segédként Jung építőmester mellett, ő tehát a XVIII. század közepi építkezés mestere semmiképpen sem lehet. Vitatott - miként a következő tanulmányból is kiderül - hogy a barokk kastélynak az udvar nyugati sarkából nyíló lépcsőház volt-e az eredeti feljárata, hiszen jól látszik, hogy itt a boltív alól kiemeltek egy pillért, ami a XVIII. századi építkezésekre nem volt jellemző. Ugyanakkor, ha analógiaként használjuk a Pétervásárai kastélyt, azt látjuk, hogy itt is hasonló a lépcsőház, s a mögötte lévő kis kabinet kialakítása. Az épület a DK-i részén a sarokban két „áthidaló" pillér látható - egy a földszinten és egy az emeleten -, amely lépcsőházra is utalhat. Esetleg erre enged következtetni a falkutatás során feltárt, a falban látható ferde téglaberakás, (főlépcső? gazdasági lépcső?) Az U alaprajzú épület a barokk I. periódusában körben nyitott árkádos-folyosós rendszerű volt, miként ezt a falkutatás is igazolta. A folyosóról nyíltak a szobák, amelyeknek „eredeti" nyílászáró kiosztása elsősorban a nyugati részen jól látható, de a falkutatás során a déli földszinti folyosón is előkerültek. A nyugati, földszinti folyosórészen az ablaksíkok eltolódása miatt ma is látható a pillérek helye, az árkádok íve. Az U alaprajzú kastély díszudvarának középtengelyében egy, a kertben feltárt „kúthoz" hasonló építmény - kút vagy ciszterna - állt, amelyet később a klasszicista átalakítás idején beépítettek az északi szárnyba. Helyzetét az 1826-os tervrajz is jelzi. Mivel a kút felső peremejóval a földszint felett van, talán díszkút is lehetett. A fogadó udvar középtengelyében való elhelyezkedése is erre enged következtetni. Ennek meghatározását a feltöltés és a törmelék kiemelésével, majd ezt követő vizsgálattal lehetne eldönteni. Az oszlopokat összekötő boltívekből hasonló monogramos téglák kerültek elő, mint a kerti ásatásokból. [Orczy Lőrinc, Forgács és A(lmási?)] Ezeken kívül még kétfajta téglajegy került elő amelyek közül a BB (Báró Brüdern gyöngyöstarjáni téglaégető?) nagy valószínűséggel a klasszicista átépítéshez kapcsolható, a másik azonban még meghatározásra vár, bár stílusjegyei alapján inkább barokknak mondható. 1770. áprilisában az új kastélyban már csak a belső munkálatok vannak hátra. A kályhákat - miként Haller generális is - Pozsonyban csináltatja Orczy, s onnan szállíttatja Pestre, majd Gyöngyösre. Az elkészült emeletes épület, nem nagy, nem monumentális, s mint a későbbi, 1826-os átépítési tervből is kiderül nincsenek impozáns, hatalmas termei. A földesúr - mint levelezéséből is kiderül - leginkább csak vadászatok - főleg farkas-vadászatok - alkalmával tartózkodott itt, idejének többi részét tarnaörsi kastélyában, illetve pesti palotájában töltötte. Az egyemeletes barokk kastély földszinti része - az előkerült egyszerűbb kifestést figyelembe véve - valószínűleg alárendelt funkciót töltött be, itt lehetettek a konyhák, a szolgáló személyzet helyiségei stb. A vendégek fogadására szánt reprezentatívabb termek az emelet déli szárnyába kerültek. Itt voltak ugyanis azok a szobák - mint azt a falkutatások bizonyították -, amelyeknek festése az adott kor, tehát a XVIII. század legnagyobb főurainak palotáival vetekedett. Az