Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2005)

B. Gál Edit: Az Orczy-kastély építés- és birtoklástörténete

A már fentebb is említett 1730-as évek végi, 40-es évek eleji térképen - amelyet Gyöngyös ezideig ismert legrégebbi térképeként tartunk számon -, jól látható az egységesen körbekerített terület, két „L" alakú, egymásnak hátat fordító épülettel, s előttük húzódó kerttel. Nyugat felé, a kerítés déli és északi végén egy-egy saroképítmény található. (7. kép) Orczy István 1736-os végrendeletében így rendelkezik: „Minthogy Gyöngyösön két kertem vagyon, egyik maradjon az Fiamnak, másik az Leányomnak. A Fiamé legyen az Szőlő hegyek alatt való, kit exfundamenti építettem. " E kertről, illetve az itt lévő épületekről semmilyen más adatot nem ismerünk. A kastély építésének és birtoklásának egyes fázisai À barokk kastély a 18. század második felében. I. periódus Orczy Lőrinc tovább folytatta atyja birtokszerző, építtető politikáját. Idejének nagy részét Tarnaörsön és Pesten töltötte, mégis 1769 és 1770 között itt, az egykori majorság helyén építtetett barokk kastélyt. Az építés egyes fázisairól leveleskönyvéből tudunk. 1769. április 12-én így ír: „ Gyöngyösi épületemhez vagy 600 szálfára és 50.000 sindelre lészen szükségem. Hogy ennek sou tempore leendő administrátiójátul tehessek rendeléseket, azonnal mennyen Kegyelmed maga Tokajba és tudgya meg, vagyon-é már idei Transport Máramarosbul, melyben jó és friss fa volna, hasonlóképpen sindel is vagyon-é készen? 1767 május.:... a gyöngyösi fiút TarnóczyU ki szolgálatomba kínálkozik ... kid leginkább az épület körül való dolgokra applicalhattya maga segítségire ... magam sem tudom miképpen segítsem kidet, mivel itten is (ti. Tarnaörsön) ha az épülethez kezdünk az emberekre nagy szükségünk lészen. ... Annyiban azonban segíthetem, hogy mivel már az Falak fel vitettettek, s egyszersmind az Fidele jól Formám készen lévén, az ide valókkal befogom vitettetni, hogy ... az Ácsok azt felrakhassák. Július 3-án sürgető levelet küld Forgách grófnak: „... Azomban mi az Sindelt illeti nagyon kedvesen venném, lm valamely módon azt leszállíttatliatncid, ... hogy sindel nélkül ne maradgyak, mivel minden órán fog kelleni és az épület ott ázik. Ha reménségem nem lehet hozója Tokajbul vagy máshonnand szereznék.. " Maga az épület, mint a család tervtárában lévő helyszínrajzból illetve a klasszicista átépítés során készült tervrajzból kiderül „U" alaprajzú, egyemeletes barokk kastély volt. (8. kép) Északon egy téglalap-, keleten egy „L"-alakú épület tartozott hozzá. (Ezt az L-alakú épületet az II. József-féle katonai felmérés nem jelzi, és ezideig alapfalai sem kerültek elő.) Rendeltetésük ismeretlen. A XVIII. században az érkező vendég minden bizonnyal a Csapó utcán (ma Jókai u.), a „Piarcz" utcán (ma Fő tér) és a Bene utcán (ma Szt. Bertalan és Kossuth) keresztül érte el a kastélyt. A kert szinte rányílott a Bene utcára és a parieren keresztül átvezette az érkezőt az épület udvarába. Az épület „fogadó" frontja feltételezhetően észak felé, a kertre nézett, hiszen az ellenkező oldalon, az utcai front előtt, az Egerbe vezető szekérút másik oldalán egy régi temető, a Mérges mocsaras medre és az Oroszlán fogadó nem éppen felemelő látványa várta a látogatót. Ezt támasztja alá az a tény, hogy a telekhatár keleti végeit - hasonlóan az egykori majorsághoz -, két nyolcszög alaprajzú saroképítmény zárta le. Az építkezés során váltott levelekből következtethetünk arra, hogy az áthajtós barokk kert középtengelyében egy díszes nagykapu állt (kb. a mai Dózsa György u. 2. sz. ház tim-