Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2005)
B. Gál Edit: Az Orczy-kastély építés- és birtoklástörténete
Győrökön, Gerincen és Felső-Miklóson, Orci falunak azonban egyedüli ura volt. 2 1591-ben az Orczillok már a Vas vármegyei Söptén, a 17. század végén pedig a szintén Vas vármegyében lévő Csömötén bírtak részeket. 1699-ben Telekessy István győri kanonok, majd ez időtől kezdve egri püspök - aki szintén Csömötén született, s a hagyomány szerint rokoni kapcsolatban állt az Orczyakkal -, magával hozta a család két tagját Istvánt és másod-unokatestvérét, Sándort Heves megyébe, ahol István a bárói ág, Sándor pedig a nemesi ág megalapítója lett. A család első kiemelkedő egyénisége tehát, a bárói rangot megszerző Orczy István, aki 1669-ben született Kis-Pössén. (3. kép) Apja Orczy Gergely, anyja Boda Júlia. Tanulmányai befejezése után a 25 éves fiatalembert Telekessy István győri kanonok vette maga mellé, s egri püspökké való kinevezése után 1699-ben vele érkezett Heves vármegyébe. Mint végrendeletében leírja, 16 évig állt a püspök szolgálatában, ahol fokozatosan emelkedve a ranglétrán végül az összes püspöki jószágok prefektusa lett. 3 A püspöki szolgálat után világi karrierje is gyorsan ívelt felfelé. 1714-ben kinevezték a jászok és kunok kapitányává, amely tisztséget 20 évig viselte. Eközben „Heves vármegye ... Ordinarius viceispánnak választott - vallja végrendeletében -, s ugyanazon tisztséget is nagy nyomorúságos háborús időkben hat esztendeig viseltem. Nem különben az nagyméltóságú fejedelemnek, úgy mint Esztergom és Sasconie Cardinálisának az királyi táblán assessora voltam négy egész esztendeig. Úgy utána lett nagyméltóságú gróf Eszterházy Imre ő hercegsége, mint esztergomi érsek Confirmálván azon tisztemet szolgáltam két esztendeig az királyi táblán. Ezek után... gróf Koháry István maga tulajdon indulatjából vice judex curiaenak denominált és választatott mind hazának ország bíráinak, kit is holtáig az királyi táblán szolgáltam két esztendőknek elhaladásával. " 4 Bár a Rákóczi-szabadságharcban való szerepe igen vitatott, tény, hogy a császáriaknak tett hűségesküje után 1710-ben kinevezik a hűtlenekké nyilvánítottak javainak összeíró ügyészévé. 5 E rendkívül kényes és bizalmas állás betöltőit az udvar általában főnemesi ranggal és jelentős birtokokkal jutalmazta. 6 Orczy István 1731. április 30-án szent birodalmi bárói rangot, majd 1736-ban magyar báróságot kapott. VI. Károly a bárói diplomában így ecseteli érdemeit: „... Te Orczy István különös érdemű vagy, aki sokféle érdemeidért és különös hűséges és hasznos szolgálataidért méltó vagy arra, hogy császári királyi kegyünk által feldíszítéssel. ... Először az országban elmúlt Rákóczi-féle belvillongásai alkabnából tettél nyíltan tanúságot, amikor te megemlékezve törvényes királyod és urad iránt tartozó esküdről és hűségedről a császári vezéreknek, akik a felkelők által elfoglalt Eger várat vissza akarták foglalni, annak vérontás és veszteség nélküli visszafoglalási módját javasoltad, ezen időben az ott tartózkodó seregek szükséges élelméről és fenntartásáról előrelátóan gondoskodtál. ... Majd pedig a Nekünk hű és igazán kedves tekintetes és nagyságos erdődi Pálffy János gróf császári seregünk főparancsnoka által, most pedig a királyi curiának bírája által az ország felső részében lévő kincstári birto2 A hagyomány egészen a honfoglalás idejéig vezeti vissza a család eredetét. Ősüknek vallják azt az Orchio urat, aki a Pannonhalmi Főapátság alapító levelében, mint Szent István király egyik vezére szerepel. 1 GÁL Edit B. 1993.9. 4 MOLP.518. 1. cs. Nr. 30 5 A szabadságharc kezdetén Egerben, Zinzendorff Ferdinánd egy lovas csapatának kapitánya. 1707-ben, már mint Heves megye követe jelenik meg az ónodi országgyűlésen. Igen jó viszonyban volt a fejedelemmel, aki segített neki abban, hogy idős apját magával hozhassa Gyöngyösre, sőt a városban egyik házát is elcserélte vele. A családi levéltárban azonban megőrződött Pálffy Jánossal folytatott levelezése, amely arra enged következtetni, hogy már 1709-től rendszeresen tájékoztatta a horvát bánt a kuruc csapatok mozgásáról. 6 VARGA Kálmán 2000. 89.