Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2005)
Földessy Mariann: Az Orczy-kert napjainkban
tartalom, valamint a sűrű ültetés is árthat, kedvez a rovar- és gombakártételnek. Ezt a meglévő faállomány és az új telepítések védelmében kőkerítés építésével lehet jelen körülmények között legmegfelelőbben szabályozni, ugyanis egységes külső, ún. kísérő lombsáv vagy cserjesor létrehozására a környező terület sűrű beépítése miatt nincs hely. A kert belső részén, ahol a borítottság szinte 100%-os, a túlzott lombsűrűség éppen hátrányt jelenthet. Itt erős az árnyékolás és egy-egy egészséges, szép habitusú fát visszaszoríthat a fejlődésben egy kevésbé értékes, agresszívebben növő egyed. Helyenként, nagy odafigyeléssel szükséges lesz a ritkítás. A kertben található cserjék, bokrok 80-90%-a elérte azt a kort és állapotot, hogy kivágásuk, felújításuk elkerülhetetlenné vált. Újratelepítésükkor a természetes térhatást, a meglévő és újra telepítésre kerülő fafajokkal való természetes harmonizálást, a madárfajok természetes élőhelyének biztosítását kell fő alapelvnek tekinteni. (Utalnék a rovarkártevők elleni természetes védekezés legegyszerűbb módjára.) Az Orczy-kertben a jelenleg egészséges faállományra alapozva, klímaviszonyainkat figyelembe véve, a fajok sokszínűségét kihasználva, ideális növényborítottságot elérve esztétikus, sok szempontból (muzeológiai, természetvédelmi, környezetvédelmi) hasznosítható kert alakítható ki. Az Orczy-kertet csupán egy oldalon határolja kerítés. A bekerítetlenség és a terület „közcélú" igen „közhasznú" sokoldalú „hasznosítása" következtében rendkívül erősen degradált. A perifériákon ez különösen érvényes. Az itt élő fák állapota kifejezetten rossz. Ez leginkább a szolgáltató házak és a kisvasút felőli részre értendő. A kert belső részein élő fákra ez nem jellemző. Ott inkább a túlzott sűrűség lehet hátrány. Az természetesen tapasztalható, és a jegyzékben utalok rá, hogy új telepítések is vannak. A bokrok és a cserjék viszont a kert valamennyi részén „elvadult" képet mutatnak. A kastély-park tervezésének fő szakmai szempontjai a következők voltak: a meglévő természetvédelmi értékek óvása, kezelése, a meglévő növény-és állatfajok fajszámának növelése, ezek megismerése, egy angolkert keretein belül. A fentiekben javasolt koncepciók megvalósulása esetén európai mércével mérve is kiemelkedő idegenforgalmi szempontokat kielégítő oktató és szabadidő centrum jöhet létre. A múzeummal együtt a városban lévő és idelátogató oktatási intézmények számára páratlan lehetőségeket jelent a növényfajok és állatfajok megismerhetőségéhez, mely megvalósulása után országosan is példaértékű lehet. Az Orczy-kert a Mátrába irányuló idegenforgalom egyik bázisállomása lehet, ahonnan a kisvasúttal igen egyszerűen tovább lehet utazni. Sokrétű munka, sokrétű terve bukkan elő e sorok olvasásakor, de az eddig méltatlan körülményeket „élvező" kert új formájában a mai ember természetes igényét igyekszik pótolni. Reményeink szerint egy korhű angolkert keretein belül. A kert dendrológiai felmérése Az előkészítő munka legfontosabb része a kert és közvetlen környezetében található fásszárú növényzetnek az ún. felvételezése volt. Erre 2000 októberében került sor. Az eltelt 5 év során bekövetkezett változások a dolgozatban nem szerepelnek. Az alábbiakban az Orczy-kertben előforduló fásszárú növények, családonként rendszertani sorrendben kerülnek bemutatásra. A fajok előtt lévő sorszám a mellékelt térképen a faj
