Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2003)
Horváth László: Vámosgyörk története a törökkortól a jobbágyfelszabadításig
A templom átalakítása azonban nem ért véget. 1836-37-ben Fischer József gyöngyösi építőmester - Rábl Károly tervei alapján, megmagasította a kőtornyot. S legvégül 1846-ban - mintegy megkoronázásaként Szagula József plébános szervezőmunkájának -, a belső díszítések felújítására és új főoltárkép festésére is sor került Braun István festőművész által. 78 A XIX. század első harmada, s maga a reformkor egyfajta gazdasági fejlődést mutat. A napóleoni háborúk negyedszázada a magyar mezőgazdasági termékeknek konjunktúrát jelentett, s azt eddig is tudtuk, hogy a földesurak, nagybirtokosok éltek e gazdasági virágzás adta lehetőségekkel, de Vámosgyörk példáján az is látszik, hogy a jobbágyok, a falu is hasznát látta. Az útviszonyok javultak, a közlekedés biztonságosabbá vált, s mind több györki vitte termékeit a jászsági és a gyöngyösi vásárra. A kereskedelem szerepének növekedését mutatja, hogy már 1828-ban a falu 1072 lakosa közül 10 fő izraelita vallású. 1807-ben előbb csak bővítették a falusi iskolát, 1848-ban viszont már új helyen, két tantermes épületet építettek a falu közepére, a volt tanácsház telkén, iskolának. 79 Az itteniek közlekedését évszázadok óta fahidak segítették mind a Rédei-, mind a Gyöngyös- és a Külső-Méres-patakon. A Mátra közelsége miatt a fa volt az a nagy tömegben rendelkezésre álló, jól megmunkálható építőanyag, mely az ügyes kezű faragó molnárok, ácsok keze nyomán járhatóvá tette a környéket. Ezek a hidak rendszeres karbantartást igényeltek, nagyobb áradások, tartós magas víz esetén valósággal újjá kellett építeni őket. 80 Heves és KülsőSzolnok vármegye Gyöngyösi járásában elsősorban az országút hídjait kezdték el átépíteni a reformkorban állandó kőhidakká. Ennek jelentőségét most talán kevéssé értékeljük, de akkoriban jellemző volt, hogy még az országos jelentőségű utakon is szüneteltetni kellett a forgalmat az esős őszi és a tavaszi olvadásos időszakokban. A reformkor idején elindított út- és hídépítés valóságos közlekedési forgalmat idézett elő. A vámosgyörki közhiedelemmel ellentétben 81 - mely az abszolutizmus korára teszi a györki kőhidak megépültét - bizonyítani lehet, hogy a falu határában szintén a reformkorban és feltehetőleg a gyöngyösi Rábl Károly kőművesmester kivitelezésében készültek el a kőhidak. 82 1847. szeptemberében járásonként felmérte a megyei „rendszerint való inzsellér" egy műszaki ellenőrzés keretében a járás hídállományát, s már ekkor három kőhíddal szerepel a felsorolásban Vámosgyörk. 83 Vámosgyörk és Adács között eredetileg a határban négy kőhíd épült, de mára csak három maradt meg. A Rédei-patak feletti ún. háromnyílású (3-4-3 öl), a Gyöngyös-patakon kétnyílású (2-2 öl), a Külső-Mérges-patak felett pedig egynyílású erősen ferde híd áll. Az idők folyamán elbontották az útszakasz Tarján-patak fölötti kőhídját, mely egy egynyílású, 15 méter hosszú, a többiekkel egyszerre készült építmény volt. 84 Mindhárom fennmaradt híd igen lapos kosárívű boltozattal készült, de a viszonylag rövid útszakaszon a folyamatos közlekedést kevesebb híddal nem lehetett volna biztosítani. Érdekességként közlöm, hogy amikor a két település között a vasúti fővonalat építették, a töltésnek öt vasúti hidat kellett készíteni. 85 A Rédei-patak hídjánál, másodlagos elhelyezésben találjuk a község legszebb szobrát, a Nepomuki Szent János szobrot. A szoborról már az 1803-ban kelt egyházi feljegyzés is megemlékezett, de jelenlegi helyére a híd megépítését követően kerülhetett. Az ország számta78 DERCSÉNYI Dezső - VOIT Pál 1978. 663. 79 MISÓCZKI Lajos 1993. 4. 80 B. HUSZÁR Éva 1998. 35. 81 Ezt a téves építési adatot (1860) közli például CSÍK Béla. Mi újság? 1999/december 18. old. 82 B. HUSZÁR Éva 1998. 26. 83 HML. IV-8/1. 1790-1860. Heves és Külső-Szolnok Vármegye mérnökének iratai IV-8/4. (1847) 84 B. HUSZÁR Éva 1998. 48. 85 CSÍK Béla 1999. 18.
