Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2003)

Hajagos József: Gyöngyös helyzete és szerepe a szabadságharcban 1849 tavaszán

bejegyzésében. Ó aznap Halmajra érkezett dandárjával, s megemlíti: „Görgey egy pillanatra itt volt, de csakhamar eltávozott. " Tekintve, hogy Görgei főhadiszállása ezen a napon települt át Halmajról Gyöngyösre, s erre minden valószínűség szerint Leiningen dandárjának a megérkezése előtt sor került, csak más okból időzhetett rövid ideig a faluban. Fel kell tételeznünk, hogy Gyöngyösről Egerbe tartva ment át Halmajon. Hermann Róbert a március 30-i kinevezést erősíti meg a Feldunai hadsereg (VII. hadtest) hadműveleti naplója alapján, így arra kell következtetnünk, hogy az ideiglenes fővezéri megbízatás már valóban megtörténhetett március 30-án és ez lett megerősítve március 31-én, esetleg ekkor kerülhetett szóba Bayer József alezredes táborkari főnöki kinevezése.

10 Míg Görgei ideiglenes fővezéri kinevezésének pontos napja némileg bizonytalan, addig egyértelmű, hogy az egri haditanácson a követendő haditervről is szó esett. Ezt megerősíti Kossuth már idézett jelentése és Klapka György is. Utóbbi szokásos szűkszavúságával azt közli, hogy „közöltem Görgeyvel nézeteimet, megbeszéltem azokat az ő vezérkari főnökével Bayer ezredessel, s aztán megtétettek az utolsó, döntő rendelkezések. " Klapka ugyanis, mint megbízott táborkari főnök, időközben némileg átdolgozta Vetter Antal korábbi elképzeléseit. Az ellenséges csapatok elhelyezkedéséről és azok magatartásáról érkező tudósítások ösztönözték erre. A császári csapatok koncentrálatlanul a Balassagyarmat-Ersekvadkert-VácGödöllő vonalon sorakoztak fel, mivel nem tudták felderíteni a magyar csapatok elhelyezkedését, s azoknak várható támadási irányát. Jellacié hadteste a főerőktől délebbre helyezkedett el Cegléd térségében. (Ennek pontos elhelyezkedéséről a magyar hadvezetésnek sem voltak megbízható hírei, azt erőinek zömével Gödöllőhöz közelebb feltételezték.) Miután a császári csapatok különböző irányokban sejtették a magyarokat, erős védelmi állásokat igyekeztek elfoglalni. Tulajdonképpen ehhez, az ellenfél védelmi intézkedéseihez alkalmazkodott Klapka elképzelése. Az erős védelmi állások ellen nem kecsegtetett eredménnyel egy frontális támadás. Ezért úgy vélte, hogy célszerűbb a magyar erők kettéosztásával egy megkerülő hadműveletet végrehajtani. A terv szerint a VII. hadtestnek Hatvan térségében azt kellett elhitetnie, hogy ott helyezkednek el a magyar főerők. Állását a megkerülő hadművelet befejezéséig meg kellett tartania. Az I., II. és III. hadtesteknek, vagyis az erők zömének, volt a feladata az átkarolás végrehajtása a Jászárokszállás - Jászberény - Nagykáta - Isaszeg útvonalon. Az átkarolás végrehajtása után április 7-én egyszerre indult volna meg a négy hadtest támadása a Gödöllő környékén feltételezett császári főerők ellen. Klapka ezt a haditervet terjesztette elő, s bár voltak kockázatai, a résztvevők elfogadták.

11 Klapka meghatározó befolyása a haditervek készítésére azonban csak a fővezéri kérdés rendezéséig tartott. Ennek elismerése is volt feltehetően tábornoki előléptetése, amely hivatalosan azonban csak április 2-án történt meg április 1-jei rangszámítással. Március 31-től a haditerv végrehajtása, illetve annak módosítása Görgeire, illetve táborkari főnökére hárult. A főhadsereg táborkari főnökévé Görgei kérésére április l-jén Bayer József alezredes lett kinevezve, akit egyúttal előléptettek ezredessé is. 0 korábban a VII. hadtest táborkari főnöke volt. Az adatokból úgy tűnik, hogy az Egerben még csak nagyvonalakban elfogadott haditerven Bayer változtatásokat hajtott végre. Mint említettük Klapka a megkerülő hadmüvelettel a Gödöllőn feltételezett ellenséges főerők oldalába akart kijutni. Bayer lehetségesnek vélte a császári csapatoknak nemcsak az oldalába, hanem a hátába való kerülést is. Ehhez azonban módosítani kellett a Klapka által meghatározott menetállomásait a hadtesteknek, főleg 10 GÖRGEY Artúr 1988.1. k. 442., GÖRGEY István 1883-1887. H. k. 52., KLAPKA György 1986. 118., VUKOVICS Sebő 1982. 38., LEININGEN-WESTERBURG Károly 1979.

1, k. 132., HERMANN Róbert 1996/b. 26. 11 KLAPKA György 1986. 118., KEDVES Gyula 1996. 40-43., HERMANN Róbert 1996. 294-296.