Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2003)

Horváth László: Vámosgyörk története a törökkortól a jobbágyfelszabadításig

2003 MÁTRAI TANULMÁNYOK GYÖNGYÖS p. 7-34 Vámosgyörk története a törökkortól a jobbágyfelszabadításig Horváth László ABSTRACT: The History of Vámosgyörk from the Turkish Conquest to the Abolishment of Serfdom. Few sources survive concerning the everyday life in Turkish Vámosgyörk; mostly only tax records allow some glimpses into village life. Vámosgyörk did not avoid double taxation either: in addition to the Turkish Treasury and landlord, the Hungarian landlord, the king, and the church also collected their dues. This situation persisted from 1544 to 1677; from 1677 to 1700 the village experienced serious depopulation, and nearly complete destruction followed the 1703-11 years of the War of Independence led by Ferenc Rákóczi. The village received its own vicarage again in 1764, and one of the most important sources about Vámosgyörk is the 1771 Urbárium, which is extant. In legal terms, feudalism ended in Vámosgyörk in 1848, but in reality it was only by 1852-53 that the strict social and economic boundaries started to loosen up. Not only did the landlords and their former serfs refrain from contact with each other, but even after 50-70 years everyone knew whose ancestors had been peasants or serfs. A török 1544-ben hódoltatta meg Vámosgyörköt és környékét. Az 1541-ben csellel bevett Buda pár évig még teljesen védtelen volt. Mint egy vékony tű, úgy „állt ki" a török birodalom európai részeiből a budai terület. Budának nem volt előtere, a Duna-menti utánpótlási vonalat a keresztény seregek könnyen elvághatták volna. A szultán nagyon tudatosan ezért 1541-et követően Buda körül akarta kiterjeszteni védelmi gyűrűjét, megerősítve ezzel pozícióit a Kárpát-medencében.

1 Emiatt került sor 1544-ben a Zagyva átkelőjének, Hatvannak az elfoglalására, mely települést a török rohamléptekkel megerősített, s szandzsákszékhelyt hoztak itt létre. Ezzel az egész régió a kezükre került, hatalmukkal pár évig még Szolnok (elesett 1552-ben) és Eger dacolt (elfoglalva 1596-ban).

2 Vámosgyörk török mindennapjairól kevés korabeli forrás számol be. Leginkább az adójegyzékek engednek bepillantani az akkori falusi életbe. Ebből a forrástípusból rögtön ,Jkét változat" is készült, hisz Györk sem kerülhette el a kettős adóztatást, vagyis a török kincstár és földesúr mellett a magyar birtokos, a király és az egyház is beszedette a maga járandóságait. Ez az állapot 1544-től 1686-ig, 142 éven át fennállott. Ahogy az egri püspök - pontosabban a tizedet bérlő Magyar Királyi Kamara - tizedszedői rendszeresen felkeresték a dézsmáért a falut, a török adószedők is szorgalmasan rótták a maguk adólistáit, az úgynevezett deftereket. A kettős adóteher, ami tagadhatatlan szerencsétlenség volt györki elődeinknek, most külön szerencse nekünk, a régmúlt iránt érdeklődőknek, hiszen így magyar és török forrásokból is módunk van a korabeli település gazdasági mutatóit vizsgálni, a falu népességi adatait rekonstruálni. A XVI. század közepéről származnak az első források, melyek ha nem is mindenkit, de az adózó györki családfőket név szerint felsorolják. Néhány ma is itt élő család 1546-ban vagy 1570-ben már megtalálja ősei nevét az adófizetők között. Forrásaink csak néhány évtizeden át engedik nyomon kísérni Vámosgyörk török földesurait. 1546-ban maga a szultán nyitotta meg a sort, azaz a falut nem adták magánbirtokba, hanem a szultáni kincstár kezelésében tartották, valamennyi adója is oda folyt. 1559-ben még ugyanez volt a helyzet, viszont 1565. évi feljegyzés azt igazolja, hogy egyfajta tímárbirtokul, szolgálati birtokul 1 SZAKÁLY Ferenc 1998. 11. 2 HORVÁTH László 1999. 234.