Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2003)

B. Gál Edit: Az Orczy-kert története

rületen két egymásnak hátat fordító L alakú épület állt. A telket nyugat felől határoló fal északi és déli végein egy-egy sarok-építmény látható. Ezeknek helyzete feltételezi, hogy a kert főbejárata erről az oldalról, a Mátrába vivő útról nyílt. A kert ábrázolása az 1740 körüli térképen. A kiépített kert határa miként a térkép is mutatja nem éri el a tavasszal és ősszel bőven áradó, mocsaras Mérgest. E kertről nincs sok adatunk. A térkép által jelölt díszkerthez a terület keleti végén valószínűleg veteményes, esetleg gyümölcsös csatlakozott. A két L alakú épület funkciójáról nincsenek írásos források, sőt ezideig alapfalai sem kerültek még elő. A családnak a XVIII. század elején a város piac terén volt a rezidenciális háza. Érdekes, hogy ez az 1730-as évek végi, 1740-es évek eleji térkép, itt, a város központjában álló, „állandó" lakhelyül szolgáló rezidencia mellett nem jelöl semmilyen kertet. A barokk építkezés időszaka Orczy Lőrinc tovább folytatta atyja birtokszerző, építtető politikáját. Idejének nagy részét Tarnaörsön és Pesten töltötte, mégis 1769-70-ben itt, az egykori majorság helyén építtette fel barokk kastélyát. Maga az épület, mint a család tervtárában lévő helyszínrajzból

4 kiderül „U" alaprajzú barokk kastély. Északon egy téglalap-, keleten egy „L" alakú építmény tartozott hozzá, ezek valószínűleg valamilyen gazdasági helyiségek lehettek. A kert felújításával kapcsolatos földmunkák során felszínre kerültek az északi, téglalap alakú épület alapfalai. A kastély északi falától 15 m-re, azzal párhuzamosan futó kőfalak, a jelenlegi járószint alatt -120 -170 cm-es mélységben kerültek elő. Az 50 cm széles, többékevésbé párhuzamos kőfalak, 34,5 m hosszan húzódnak, egymástól 2,8 m-re.

5 Az alapfalak 4

MOLS21 Nr. 137. 5 SIMON Zoltán 2000, 1