Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2003)

Veidner Tibor: Gyöngyös város gazdaságpolitikája a XVIII. század első felében

A mezőgazdaság védtörvények az állati és rovari ellenségek irtásában is érvényesülnek. A madarak kártétele miatt siettetik a szüretet, a porták után 2000 veréb, 80 szarka, varjú, és 8 farkas fej kivetése rovatott. A beszolgáltatáson a bíró és a nótárius tartozik számot adni, elmulasztása esetén pénzbüntetéssel felel.

115 A gabonatermésben az egér tesz sok kárt, ezért a dézsmálás gyors végrehajtásáról intézkednek. 1748-ban a vármegyének közösség érdekében helyezett rendelete a sáskák elleni védekező eljárásról szól. Az állatvédelemben a dögvész elkerülése, illetve csökkentése céljából a pálinkával való kötelező gyógykezelési mód honos. - A határ kőkút hálózattal épült ki, vályúval és kútágassal, melynek tisztán tartására különösen ügyelnek.

116 A kuruc-labanc háború a pénz értékét is erősen devalválták, ezért ha ismét megrontaná, hatalmat adnak a birtokvisszavételekre.

117 A mezőgazdaság törvényes jogrendjében helyet talál az istenességben eredő, félelemérzettől babonaságban túlélő intézkedések is. „Azon alkalmatossággal az Kompóti Gáspár szőlleiben való gyümölcsfáját Hajlékát is Bírák urunk égessék megh, mivel az gyermekeit a tájon temette el szőlleiben, ne talántán most is az Égi háború által Isten eőSz- Fölséghe mért vette el szőlleinkk termését. "

m Az ősmagyarok mítoszkultuszában élő áldozati oltárok, bálványos imádkereső helyek világa a XVIII. század gyöngyösi embereinek lelkületében a megrontó rossz szellemek száműzött hajléka lesz, s a dűlőutak szélén feltűnik a kereszt. Győri Dorkó szőlőjében lévő almafát kivágják, „hogy az Isten ellen való káromlás és ördöghi gyűlültségh tovább eltávoztassék. "

U9 S a letűnt félhold pogány isteni alkonyán a mennydörgő felhőkbe csendülő harangozóért a templomfi szüretkor mustot szed.

120 A felállított mezőrendőrség, mint a sérthetetlen magántulajdon szentségének képviselő őrjárdája élet vagy halál között teljesítette kötelességét, a jogok és megélhetési harcok vaskos küzdelmében. Gyöngyös univerzális mezőgazdaságpolitikája a fiziokratizmuson alapult: a természetes jogban, a földműves tiszta hozamában, a szabadságban: ledönteni azt a bálványt, melyet a merkantilizmus pénzben felépített, így gazdasági prosperitása igen nagy volt. „Ez Magyarország dicsősége híres, azonban a város még gazdagabb, mind hírneve. " 115 Városi jk. III. 134,V. 573, 192-3. „A fekete és szürke varjak a vetésekben sok kárt tesznek.ezért 5 verébfő helyett 1 varjúfőfog beszámítódni. " 116 Városi jk.V .131-2.VI .63,IV. 528. 117 Városi lt.LXIV /1. 118 Városi jk. III. 623. 119 Városi jk. III. 665. 120 Városi jk. VI. 21.