Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2003)
Veidner Tibor: Gyöngyös város gazdaságpolitikája a XVIII. század első felében
dolgoznak, 75 munkabér drágítókat és fizetőket büntetnek, 76 a parlagiasodás ellen erős küzdelmet folytatnak. A tanács a parlagi szőlőket eladja, felfogja, illetve felesben valamelyik társulat, rendszerint céh kezelésére bízza. 77 Avagy hatalommal a termelési költségeket ráruházza - a proventus felét megtartva 78 - az eladó parlagosodó szőlőjét visszaveszi. Legerősebb harcot a parókiás földek parlagsága miatt indítanak, amelynek végső stádiumában az egri püspöknél tiltakoznak. 79 Az elemi csapások is gyakran veszélyeztetik a terméseredményt. Az 1618. évben „az geongeossi szőlőket először zöld hideg elvitte, az után az ragia, utószor az jégh eső elverte, úgy annyira, hogy semmikor nem volt ez esztendőben". A határ egyik dűlője e katasztrófa alkalmával kapta a plága (plága = csapás) a másik pedig a Bárnevóna nevet. 80 A Mátráról áramló hideghullám olykor egész határrészeket söpör végig „szőlő hegyeinek 2-3 esztendőktül fogvást nem termettének, mely miatt szegény contribulus embereink, minthogy más reménysége nem lévén annyira jutottanak, hogy magok élelmét sem táplálhattyák. " 81 Ezért kérik a vármegyét, hogy az árendabeli summából engedjen el és egy-egy kapást 4 idesre határozzon meg. A hegyek megeresztése az időjárás, földek fekvése, rendek és társadalmi munkamegosztás szerint egymás után a tanács híradásával különböző napokon történt. Szüret közeledtével a földesurak taxás embereiket felszabadítják, a város népét városházához szólítja. A szedés idejét meg nem tartók borát elveszik, melyre nézve a földesurak tisztjei is tiltakoznak, hogy a szabad funduson lakók hír nélkül és idő előtt szüretelnek. 82 A szüret általában későn van, a szőlő sokszor rothad, a dér is megcsípi, mégis felhangzik a panaszos kívánság: „Adjon Isten jövendőre édesebb borokat, másként légyen Isten akarattya mindenekben. " 83 Szüretelni a kapukon senkit ki nem bocsájtanak, míglen adóját nem rendezte, akik be- és kimenetelre hamis pecséttel élnek, a tanácsbelik 40 forintra és hivatalvesztésre, a nemeseket törvényesen elítélik, a közembereket háromszor megcsapatják. 84 A gohér borok szedését földesuraság „sub amissione vinea" tilalmazza, ellenben a kötözni való ellenálló fajták szedését megengedi. Egy gazdának átlag 4-6 akó bora terem. 85 A szőlőhegyekre hegybíráktól függő esztendős pásztorokat, segédpásztorokat, vigyázókat fogadtak, olyan fizetéssel, hogy más jövedelemre ne szoruljanak. Az eseti és önmaguk 75 Városi jk. V. 18. „A lakatos céh mestere akkor kapáltatott a céh részéről, amikor egyházi uramék a templom szőlőjét, ezért zálogul mentéje elhozattatott, egy pár stáb gyertyára büntettetett. " 76 Városi jk. III. 681, VI. 57. „Kapásoknak első kapáján napjában maga kenyerin nyolc, másodikon kilenc, harmadikon 15 dénárnál vagy 10poharánál, földmunkásoknak és gyűjtőknek 9, aratóknakl2, boglyásoknak, kaszásoknak, kévekötőknek 18 dénárnál többet fizetni ne merészeljék, valamint reggel és este pálinkával vagy más itallal tartani 12 forintokra, ha kapás többet kér 20 pálcára büntettetik. " 77 Városi jk. V. 702, III. 243, IV. 193^t. 78 Városi jk. V. 704, IV. 237-8, V. 343. „A gombkötő mesterek ferizendültek a templombírák, tanács és földesuraság ellen a templom szőllő munkáltatása miatt, ezért 12 ft-ra vagy 24 pálcára ítéltettek. " 19 Városi jk. V. 14. „A templom szőllője pallagosodott, ezért kapáláskor ne gyennekeket, hanem alkalmas embereket küldjenek az egyházfik, másként annak érdemes büntetésit ell fogják venni. " 80 ETHEI SEBŐK László: Gyöngyös és vidéke története 146. 81 Városi jk. V. 478. 82 Városi jk. IV. 509, III. 799, 727, VI. 118, III. 665, IV. 379, VI. 58, IV. 120, III. 872, V. 659, IV. 175. 83 Városi jk. V. 566. 84 Városi jk. IV. 123, V. 471, III. 876. 85 Városi jk. V. 212, III. 603. „Mivel máris erővel kezdik hordani a kurucok Goher borainkat, azért akár curialista, armalista avagy szabados két hétig meg ne merészelje szőleit kezdeni. "
