Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2003)

Veidner Tibor: Gyöngyös város gazdaságpolitikája a XVIII. század első felében

met módszertani megállapításokat az angol gyakorlati szellemmel harmóniába hozni, mivel a nemzet, város gazdasága nem a pénz függvénye; hanem a kvalitás és kvantitás gazdasági produktumában és értékesítési lehetőségében rejlik. Mezőgazdaság, ipar, kereskedelem a nép kultúrájának, jólétének hű képe.

4 II. Közép- és újkori városgazdaság alakító tényezői a merkantilizmus és monarchikus kormányzat tükrében A középkori városfejlődés belső erőkben gyökerezett, függetlenségük kivívása a körülményektől alakult. Egyes városok gazdasági fellendülésüknek, mások a pápa vagy nemesség harcának kihasználásával, illetve királyi privilégiummal érik el önállóságukat. Gyakori eset volt a szövetségbe való tömörülés, hogy ezáltal is alátámasszák törekvéseiket. A városok tömblakossága a különböző szakmabeli iparosokból és kereskedőkből állott, így függetlenségük kivívása szintén valamely foglalkozási ághoz fűződött. De a középkori városok kialakulásukat voltaképpen annak köszönhették, akik legjobban ellenezték, a földesúri társadalomnak. A terményjövedelmek behajtása végett távolabbi birtokaikra kiszálló uraságok a virágkorukat élő fényűző berendezésű kastélyokban, kúriák és udvarházak jobbágycentrumaiban költik el a beszedettjövedelmet. A földesúr szükségleteit a köréje települt iparosok elégítették ki. Állandóan több és több iparos telepedett le, és ezeknek a szállásoknak megerősödése által alakultak ki a városok, amelyek mind komolyabb szerephez jutnak, mind több kedvezményt harcolnak ki, s annyira függetlenítik magukat, hogy autonóm szervekké válnak.

5 Az újkor változott viszonyaival új közgazdasági eszmék és felfogások terjedtek. A középkori decentralizáció helyébe lép a centralizáció: erősebb gazdasági tényezők egyesülnek, nagyobb államok keletkeznek központi önkormányzattal. Még a nyugati országokban tervszerű beavatkozással hatalmas gazdasági és társadalmi forradalom tombol, addig nálunk egy ósdi feudális rendszer uralkodik, mely hasonló az orosz és balkáni állapotokhoz. Anglia és Franciaország az ipar fénykorát éli, mi egy kezdetleges mezőgazdasági rendszerben sínylődünk, mert az ipar államilag is előnyben részesül a mezőgazdaság és kereskedelem rovására. Mária Terézia külkereskedelmi vámpolitikája előmozdítja a nyersanyagkivitelt. Korlátozza az ipari behozatalt, mert a belföldi kereskedelem a merkantilizmus irányelvében nem vezet gazdagsághoz, csak szegénységhez, mivel az egyik nyeresége a másik rovására megy.

6 Hazánk nem volt külön politikai, így nem lehetett külön gazdasági test sem. Rész volt a nagy gazdasági egységben, s a résznek az egész érdekét kellett szolgálni a monarchia kötelékében. Az országos egységre való törekvést, az örökös tartományok univerzális kormányzását a helytartó tanács minden gazdaságpolitikai működésében megtaláljuk. A kívánt egység természetesen nem jelentkezett azonnal. Igaz, ez nemcsak hazánkban, hanem külföldön is így volt. A belső gazdasági egységet a többi európai államok is csak a XIX. században érték el, mint a technika és forgalom fejlődésének gyümölcsét.

7 A kor gazdaságpolitikájában kifejeződő merkantilizmus kevésbé érvényesült tehát Magyarország területén, mert megvalósítását lehetetlenné tették a birodalom szempontjai. 4 GREGORIUS Berzeviczy: De commercio et industriae Hungáriáé. 112. 5 LAZAR Livius: Gazdaságtörténet (A Ferenc József Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán az 1942/43. tanévben tartott eló'adásai) 6 KAUTZ J. Theorie und Geschichte d. Nationalökonomik 2. szám 243-51. 7 EMBER Győző: id. m. 91.