Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2003)
Horváth László: Vámosgyörk története a törökkortól a jobbágyfelszabadításig
te meg (37 kisgyermek). Az elhalálozott gyermekek döntő többsége 1-2 éves korában hunyt el, s életkoruk növekedésével életesélyük is ezt követően látványosan javult. 74 Gyermekhalandósági mutatók 1764-1773 között Elhaltak életkora száma százalékos arány 1 hónapos korig 36 17 1 éves korig 37 17 1 éves 48 22 2 éves 40 19 3 éves 15 7 4 éves 13 6 5 éves 9 4 6 éves 4 2 7 éves 3 1 8 éves 2 1 9 éves 2 1 10 éves 2 1 10-18 éves 5 2 1810-ből az Főegyházmegyei Levéltárban fennmaradt a település egyházi viszonyait leíró egyházlátogatási jegyzőkönyv. A templomot igen szegényesnek írja le, mely eleve rossz helyen, a falu közepén, de mélyedésben, nedves helyen állt. Falai már akkor elöregedettek, gyengék. A már ismertetett három oltár mellett egy ötváltós orgonát, egy fa szószéket és réz keresztelőkutat soroltak föl. A sekrestye bár boltozott volt, a jegyzőkönyv mégis szűk és nedves volta miatt alkalmatlannak tartotta. 75 1826-ban Brüdern József földesúr, kegyúr támogatásával nagyszabású felújítások indultak el a templomnál. Rábl Károly gyöngyösi építőmester meghosszabbította a templomot, s egyben meg is magasította és be is boltozta. 76 E jelentős és költséges felújítások kapcsán, talán azok végeztével kerülhetett ki a templom falára a kegyúr címere 1831. évi dátummal, mely címer jelenleg is megtalálható másodlagos elhelyezésben a századfordulón épült templom falában. 77 74 A szerző által készített vizsgálatok a Vámosgyörkön őrzött eredeti anyakönyvek feldolgozásával keletkeztek. A halotti anyakönyvek 1764-től, a házasságkötésiek 1765-től, míg a születésiek 1774-től a településen eredetiben fennmaradtak. 75 Érseki Gyűjtemény, Egri Érseki Levéltár, 1810. Canonica visitatio 76 DERCSENYI Dezső - VOIT Pál 1978. 663. 77 Vámosgyörk 1696-ban felszabadult a török megszállás alól, s a legfőbb birtokosa báró Haller Sámuel egri várkapitány lett a kamarai adminisztráció kegyéből. A falu kegyura a Haller család maradt, egészen 1796-ig, amikor báró Brüdern József nőül vette Haller Antóniát A Brüdern család 1801-ben már kimutathatóan kegyúri prezentálási jogot gyakorol, hisz Imrey Pált ők jelölték plébánosi kinevezésre. Báró Brüdern József nagylelkű kegyúr volt, segített a II. sz. iskola felépítésénél, az 1826. évi templom-felújításnál, az 1831. évi plébánialak bővítésénél. 1834. február l-jén, a „halotti" szentségek felvétele után Pesten halt meg, s Gyöngyöstarjánban temették el. Két milliónál több adósságot hagyott hátra, s mivel az örökösök közül gróf Draskovich Károly 500 000 Ft terhet átvállalt, birtokba kapta a Brüdern család gyöngyösi, halászi, vámosgyörki, tarjáni, patai, szentjakabi, visontai, tarnóczai birtokait. A többit a kancellária bérbe adta a tehertömeg törlesztésének érdekében. 1834-ben gróf Draskovics Károly a vámosgyörki javait bérbe adta a Nagyfiigeden lakó Almási Emánuelnek 72 ezer váltóforintért 32 évre. Almási később a kegyuraságról szólván a szolgabíró és az esküdt előtt kijelentette: „Én new templomot vettem, hanem jobbágyokat". A kegyúri jog gróf Draskovichnál maradt, aki gyakorolta is ezt. A toronyépítésnél ő adta beleegyezését a templom készpénzének felhasználására. Minden évben Draskovich ügyvédje írta alá a templomszámadásokat. 1851-től ez a jog a Brüdern birtok új tulajdonosát illette, az egyébként református Visontai Kovách Lászlót Azonban ő is nemleges választ ad. „ Sem apám, sem én nem bírtuk a kegyúri jogokat, s nem vállaltuk a terheket sem".
