Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2003)
Bolgár Dániel: A „vidéki" társadalmak iskoláztatási stratégiái, avagy a gyöngyösi gimnázium nem gyöngyösi diákjainak társadalomtörténeti megközelítése (1938-1948)
kolná a gimnazisták között található alsófokú iskolák szerinti megoszlást. Indokolhatja viszont a helytörténeti szakirodalom azon állításának alkalmazása, miszerint a város vagyoni, szellemi és hatalmi vezetői ekkor (is) a városmagban, egészen koncentráltan a Fő téren csoportosultak, 34 azaz a központi iskolakerületben, 35 és a gimnáziumi tanulmányok szintén ezen csoportok - nem kizárólagos - kiváltságai voltak. Éppen itt célszerű megjelölnünk azt a közhelyszerűnek tűnő állítást, amely az előbbi privilégium egyik - talán legfontosabb - sajátos jegye: Az elemiben mutatott tanulmányi kiválóság, másképpen mondva kulturális környezettől függő tehetség 36 nélkül (na és az iskolarendszer elvárta szocializáció 37 hiányában) semmiféle középiskolai karrier nem létezhetett, ugyanis egyetlenegy esetben sem volt az utolsó gimnázium előtti osztály elvégzésének tanulmányi átlagában és magaviseleti jegyében jónál rosszabb minősítés, a jeles minősítés szerepelt azonban az esetek több mint 90%-ában, azaz az elemi iskola a gimnázium szempontjából rendkívül fontos, valamint a szellemi és társadalmi térre egyaránt kiterjeszkedő szelekciót hajtott végre. Szólnunk kell a nem gyöngyösi népoktatásból érkezettekről is, akikre előző állításunk szintén igaz. Ugyancsak jellemző rájuk az olykor vallástól független és lakóhelytől függő iskolaválasztásuk, amikor a más vallású diák a falu egyetlen felekezeti elemijét választotta, így a döntést a szűk kínálat behatárolta. Az alsófokú oktatás szerepköre az 1945 utáni oktatási reform során megváltozott a gimnázium padsorainak feltöltésében, mert a gimnáziumi első négy évfolyamot az 1946-47-es tanévtől fokozatosan leépítették 38 az általános iskola létrejöttével párhuzamosan, 39 de már 1945-től volt bizonyos lehetőség (6 tanulónál kimutatható) az általános iskola felsőbb osztályainak gimnáziumban végzett évfolyamokként történő elfogadására. A gimnáziumi képzésnél kisebb anyagi és időbeni befektetést igénylő 40 polgári iskolák szerepe időszakunkban kettős volt a gimnáziumi helyek betöltésében, hiszen igaz, hogy mindvégig egy (a teljesértékű érettségi és némileg a társadalmi mobilitás 41 magasabb régiói felé) zsákutcás iskoláztatási modellről 42 beszélhetünk, ugyanakkor az is igaz, hogy az 1905 óta megjelent leánytanulók 43 küldésében szinte kizárólagosságot élveztek. Közülük az is34 L. B. GÁL Edit 2000. 146-151.; ill. B. GÁL Edit 2001. 273-287. számos egyedi példáját erre. 55 Szerény adalékul szolgálhat a központi elemi tanulóinak jobb szociális helyzetére a máshol tanulókkal szemben, hogy ott 51 „szegénysorú" részesült ruhasegélyben, míg az alsóvárosi iskolában 81-en, a felsővárosiban 150-en, 5 fillér értékű ingyenreggelit két hónapon át a központi elemiben 50-en kaptak, míg a másik két iskolában külön-külön 60-an. - SEBESTYÉN Lajos - LIPECZKY János - VASS József 1936. 29. 16 Utóbbi megfogalmazást 1. KÉSZEI András 2001. 59.-on. 17 Ezen szocializációnak politikai szférájáról a Horthy-korszakban 1. pl. NAGY Péter Tibor 1992. 70-72.; 95-110.; míg szintén az 1945 utáni időszak egyes epizódjairól intézményünkben MISÓCZKI Lajos 1979. 109.; BOLGÁR Dániel 2002. Arra, hogy a politika mennyire tekintette saját terepének az iskolát és az iskola magát mennyire nem: KURECSKÓ Mihály 2001. 1. 31 Egy negyedik osztályos tanuló - a korábbi egy-két év számos kisgimnazistája mellett - még 1949-ben is maradt (1. KISS Aladár 1949. 13. és az 1948^49. évi névkönyv), ilyen módon cáfolandó HONTERT Rezső - KIRÁLY Mária 1984. 60. állítása, miszerint az „alsó tagozat" 1945. szeptember l-jén felszámoltatott. » [HAJAGOS József] 2000/a. 118. 40 Nevezetesen a befektetés értéke időben 4 év, míg pénzben ennek egyik mutatója a tandíj, melyet Gyöngyösön maximum 40 P-ben szabtak meg 1937-ben, amit a nagy többségre ténylegesen ki is róttak (BALÁZS-PIRI Lajos 1937. 30.), míg a gimnáziumban a felső határ 100, egyes években magántanulókra kivetve 150 P volt. 41 Itt kell jeleznünk, hogy amennyiben a továbbiakban a mobilitás szót külön jelzővel nem látjuk el (pl. földrajzi vagy lakóhelyi), akkor azon a társadalmi térben mért intergenerációs mobilitásról beszélünk. 42 A „zsákutcás modell" kifejezés valóságát elvetni látszik KÜRTI Béla 1989. 10. és MÉSZÁROS István 1989. 5. 43 [HAJAGOS József] 2000/a. 104.; TELL Krisztián 2001. 253. Utóbbinál 1. a leánytanulók sajátságainak kifejtését (253-254.).
