Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2003)
Horváth László: Vámosgyörk története a törökkortól a jobbágyfelszabadításig
Testvérület konfraternitást. A Társulat szabályzatát az 1766-os egyházlátogatás is helybenhagyja, kivéve a 14. pont egyik felét törölte a püspök. 54 Ez azt mondta ki, hogy aki tagja lett a Sarlós Boldogasszony Társulatnak, tetszés szerint kitöröltethette nevét a Testvérületből. Viszont helyben hagyta a püspök a szabály másik részét, hogy aki rossz s javíthatatlan erkölcse miatt méltatlan a Testvérülethez, azt ki lehet zárni belőle. Volt a „Sarlós Társulatnak" 3-4 kilányi őszi s ugyanannyi tavaszi magot befogadó szántója, amit a tagok vetettek be. (Egy pozsonyi mérő = véka 61.5 liter, egy bécsi mérő = véka 42.3 liter, egy köböF 1 kila = 2 mérővéka). Számadást azonban a plébános előtt eddig nem tettek, 1766-tól a püspök kötelezte őket a plébános előtti számadásra. A pénztár pénzkészlete 20 Ft 45 kr volt. Téglási József debrői plébános, főesperes 1770. május 10-i látogatásának okmányaiból tudjuk 55 , hogy a püspök a legméltóságosabb Oltáriszentség Társulatának felállítását is elrendelte. Ez méltóságban az első misztérium, privilégiumokkal, búcsúkkal ellátva. A főesperes előírta, hogy a plébános most már kérje ennek a felállítását, valamint a templom védőszentjeinek ünnepére az apostoli búcsúkat. Ez a búcsúokmány csak 1803-ból keltezve a következő Canonica Visitatio okmányai között található. A templom jövedelme nem túl jelentős. Perselypénzről nincs adatunk. De volt a templomnak 2 tinója, 1 üszője, volt 4 köböl őszi, s 4 köböl tavaszi vetőmagot befogadó szántója, annak munkáit a község adta. Viszont sem pénze, sem pénzesládája nem volt. 56 Az egyházlátogatási jegyzőkönyvből tudjuk, hogy a templomban senki sem volt akkor eltemetve. A püspök meghagyta, hogy ne is temetkezzék oda senki, a templom körül sem volt szabad, csak 2 ölön túl temetni. A főesperes az idézett 1770. évi látogatásakor azt parancsolta a község vezetőinek, hogy a templom körüli temetőt kerítsék körül, hogy az állatok ne járhassanak oda be. Ez a temető szűk. Azért parancsolta még azt is, hogy a földesúrtól új temető területet kérjenek, azt is kerítsék körül, s a sírhelyekkel okosan gazdálkodjanak. A sírok egymás mellé kerüljenek, ne szanaszét, hogy az új temető sokáig elég legyen. Ennek hatására az új temetőt 1781. június 4-én áldották meg. Ez a ma is használatban lévő temető észak-keleti része. Idők folyamán persze dél felé a közútból, nyugat felé pedig (kétszer is) a szántók végéből bővítették már területét. 57 Hantsok plébános így írta le saját jövedelmét 58 : A plébániának van két rétje. Egyik a Szőllőske alatt az árokszállási útra járóban. Közepes terméskor 6 kocsi szénát terem. A másik a Négy linea részen Gyanda patak mellett. Ugyanolyan, mint az első. - Van 2xhárom szántója (a 3 dűlőben egy-egy), a. Nyergellő. b. Árok mellett, c. Szakasztban. Egyenként 1618 kilás (16 kilás, 32 vékás = kb. 8 q vetőmagot befogadó 7-8 magyar hold) föld. Ezek a plébános javadalmi földjei. Egyéb jövedelmek sorában kapott két véka búzát és 24 krajcár párbért családonként. Özvegyek a felét fizették. Évi deputatumot a nép fizette, és pedig az őszi vetésnél három szántásba vetik a plébános nyolc kila vetőmagját. A tavaszi vetésnél ugyanennyit. A község mindkét vetést learatja, a plébános kertjébe behordja. A nyomtatás a plébános gondja. Adtak még: 12 kocsi tűzifát, 8 kocsi szénát, 12 mérték (justa. 1 justa kb. 0.7 liter) vajat. Vajon kívül kapott a plébános sajt helyett minden tehéntől egy fejést. A három nagy ünnepre 3 imperialis bort. 59 (1 imperialis = 4,5 liter) Valamint az egy hízott sertés 54 KOVÁCS Béla 1997. 149. 55 Hivatkozza MAKSA János 1980/11. 6. 56 KOVÁCS Béla 1997. 150. 57 MAKSA János 1980/11. 6. 58 História Domus I. kötet 6. 59 Talán az áldozók számára szánt bor lehetett ez.
