Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2003)

Fülöp Lajos: Berze Nagy János népmesekutató munkássága. (A „Heves Kalevalá"-tól a „Baranyai Kalevalá"-ig)

Időközben különös jelentősége van Berze Nagy budapesti egyetemi tanulmányainak, tudományos megalapozódásának. Az egyetemen - többek között - Katona Lajos

2 tanítványa volt. Katonának Az aesopusi mese a középkorban, Az aesopusi mese az újkorban, Összehasonlító irodalomtörténeti gyakorlatok, Bevezetés a népköltészet összehasonlító vizsgálatába, valamint A magyar népmesék összehasonlító elemzése című kollégiumait hallgatta. Tőle kapta etnográfiai alapképzettségét, módszertani felvértezettségét és azt a feladatot, hogy a magyar folklór - főként a népmese - kutatója legyen. A népköltészettel való foglalkozást azután - úgy is, mint a népköltési termékek gyűjtését és úgy is, mint a néphagyományok feldolgozását - élete végéig lankadatlan szorgalommal, lelkesedéssel és becsvággyal folytatta. A filológiába Horváth Cyrill, a magyar nyelvészetbe pedig Simonyi Zsigmond vezette be. Első, nyomtatásban megjelent publikációja egy tréfás mese. /Nyr. XXIX (1900), 358./ A gyűjtés helye Bessenyő (Besenyőtelek), a közlő itt még Nagy János. 1904-, illetve 1905-től azonban minden munkájának Berze Nagy János

3 az aláírása. Ez a mese már a Magyar népmesetípusokbm is szerepel (II, 627). Hazudozó mese (1961. tip.), a semmi sem lehetetlen, avagy a minden lehetséges felfogásnak a kifejezője, amelyet „egy öreg béres beszélt el, amikor téli időben, este körülülték az istálló közepén rakott szalmatüzet" (a gyűjtő megjegyzése, uo.): „Kivezetem a fakót, ráülök a deresre, elnyargalok 77 mérfődnyire... Kert alatt esett hálásom, kipányvázom a nyerget, fejem alá tëszëm a derest. Felébredek reggel, a nyerget mëgëtte a farkas, a derest megrágta az eger. Kapom ijedtemben, beszaladok a káposztás kertbe, elejbem áll egy icipici únyi ember, úgy ütött fejbe, most csak úgy csüng-büng, mint a fene. Megint ijedtemben felszaladtam a kürtőbe, belekavaródzottam a csepűbe... Kavarom a kását, főzöm a tarhonyát. Úgy jóllaktam tökmaggal, hónap is négyszögre áll a hasam a szilvátú." Erről és az ehhez hasonló népköltészeti megformálásokról írja Berze Nagy: „A mesét népünk is csak szép hazugságnak tartja. Kitetszik ez a véleménye magából az előadásból is, mikor egyik képtelenséget tudatosan halmozza a másikra, s rakja egyik ellentétet a másik mellé." (Népmesék Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyéből. Bevezetés, X.) Népnyelvi monográfiája, A hevesmegyei nyelvjárás a Nyelvészeti Füzetek XVI. számaként, 1905-ben jelent meg, Heves vármegye támogatásával. A családi hagyomány szerint (ifjabb dr. Berze Nagy János közlése) ez tekinthető doktori értekezésének is. A tanulmány annak a gyűjtésnek az eredménye, amelyet - mint már említettük - 1903-1904-ben Heves, Jász-NagykunSzolnok és Borsod megyében folytatott. Szeder Fábián A palócok (Tud.Gyűjt. VI, 26-46) és Bartha József A palóc nyelvjárás (Nyr. XXI. és XXII. évf.) című közleménye után neki köszönhetjük az itteni tájnyelv első megbízható leírását. A hang- és alaktani, a jelentés- és mondattani rendszerezés, a 970 táj szó, szólás, közmondás és egyéb néphagyomány közlése szinte máig is egyedülálló ezen a nyelvjárásterületen. A bemutatásra a szakszerűség, a sokoldalúság és a nyelvjárás alapos ismerete jellemző. A műről - közvetlenül megjelenése után - Nagy József írt tárgyilagos recenziót (vö. Nyr. XXXIV, 163-64). Berze Nagy Szinnyei Magyar tájszótárának pótkötete számára is gyűjtött táj szavakat (1. megjegyzését, i.m. 45), sőt kisebb népnyelvi adalékokat, szómagyarázatokat (Lomból, 2 Katona 1862-ben Vácott született és 1910-ben Budapesten halt meg. Tanulmányait szülővárosában, majd Grácban végezte. Itt a kiváló romanista, Schuchardt Hugó a mestere. Néprajztudós, egyetemi tanár, szerkesztő. Pécsett (1887-1889), majd Budapesten (1890-) tanított. A Magyar Néprajzi Társaság egyik alapító tagja volt. 3 A Berze Nagy családnév kialakulásához beszédes bizonyíték a névkiigazítási kérelem (1. Levélhagyaték, 27.1/8.sz.). Az adatokat a kérelmező maga derítette fel a helyi egyházi anyakönyvekből. A Berze személynév eredetileg tulajdonságjelölő melléknév, ragadványnév lehetett, amely a huzamos használat következtében alakult vezetéknévvé.