Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2003)

Szabó Gyula: Egyesületek Gyöngyösön a dualizmus utolsó évtizedeiben

rabban kiderülhetett, az iparosok is nagy számban vettek részt minden típusú egyesületben, de a földművesek is megalkották saját egyleteiket, ha érdekeik úgy kívánták. 4. A réteghez nem köthető egyletek nagyobb része (19) azért került ide, mert nincsenek adatok rájuk vonatkozóan, kisebb részük (9) az adatok alapján.

65 Itt szeretnék röviden kitérni arra a kérdésre, hogy az egyesületek milyen mértékben jelzik a társadalmi csoportok elkülönülését. A mai szakirodalomban is megtalálható az a nézet, amely szerint az önszerveződés ilyen formája a társadalom kasztosodásának megjelenítője, de még inkább uralkodó ez a nézet a korabeli írásokban.

66 Az egyesületek egy csoportjánál ez egészen természetes, ott, ahol egy társadalmi érdekeinek védelme a cél, mint pl. az ipartársulatokban. Máshol viszont, akár az egész várost érintő tevékenységet kifejtő egyletekben, mint a Tűzoltó Egyesületben, akár az egyszerűen szórakozást biztosító egyletekben, mint a Korcsolyázó Egylet, több társadalmi réteg is hasonló súllyal voltjelen. De mint a más csoportba sorolt egyesületeknél is említettem, szinte mindenhol jelentős képviselettel bírt az iparosság, még inkább a helyi értelmiség, csak a földművesekről mondható el, hogy távol maradtak a nem kimondottan számukra létrehozott társulásoktól. A legtöbb választmányban tehát együtt ültek a helyi intelligentia képviselői, az iparosok, a kereskedők és adott esetben a földművesek is. A gyöngyösi „Akác" szabadkőműves páholy Egy külön fejezetben szeretnék foglalkozni a gyöngyösi szabadkőműves páhollyal, egyrészt, mert erről állt rendelkezésre viszonylag a legnagyobb mennyiségű forrás, igaz ezek mások, mint a korábbiakban, hisz a nyilvánosság előtt, az újságokban nem szerepeltek. Másrészt a szabadkőművesek nem egyszerűen csak a páholyban éltek egyleti életet, nagyon aktívan részt vettek nagyon sok más egylet munkájában is. A Habsburg Birodalomban 1795-ben tiltották be a szabadkőműves páholyok működését, és ez a tilalom a birodalom nagy részén egészen 1918-ig megmaradt. Egyedüli kivétel Magyarország volt, ahol 1868-ban érvénytelenítették a tiltó rendeletet, így lett az ország az egész birodalom, sőt a Balkán szabadkőműveseinek központja. A korszakban a szabadkőművességet az egyesületek közé sorolták, így a korábban leírt szabályozás volt érvényes rá. 1868 után. Budapesten nagyobb, a vidéki városokban némileg kisebb lendülettel folyt a páholyok alakítása, az I. világháború végéig összesen 126 páholy alakult több ezer taggal. Heves megyében egyedül Gyöngyösön jött létre a korszakban műhely, mégpedig 1906-ban, de már korábbról is vannak hírek a helyi szabadkőművesekről. Döntő többségük Budapesten, az 1889-ben alakult Demokratia páholyban tevékenykedett, de valószínűleg más páholyokban is találkozhatnánk gyöngyösiek neveivel. Nem véletlen, hogy éppen ide kerültek a gyöngyösiek, hisz a Demokratia kezdetektől fogva törekedett arra, hogy segítségükkel vidéken új páholyok alakuljanak, ráadásul itt volt tag Visontay Soma, aki sokáig a város országgyűlési képviselője volt. Ismeretlen: Állami és vármegyei altisztek és szolgák országos szövetségének gyöngyösi helyi csoportja, Bikur Cholin, Chevra Kadischa, Egyért, Gyöngyösi Atlétikai Klub, Gyöngyösi áll. főgymnázium Vachot Köre, Gyöngyösi Betegönsegélyző Egylet, Gyöngyösi Első Magyar Asztaltársaság, Gyöngyösi ev. református és ágostai egyesült protestáns Egyházdalárda, Gyöngyösi Önképző Kör, Gyöngyösi Testgyakorlók Egyesülete, Gyöngyösi Vadásztársulat, Hevesmegyei Gazdasági Egyesület, br. Hirsch Mór Jótékonysági és Önsegélyző Egyesület, Izraelita Betegönsegélyező Egylet, Maskil el Dol, Szandika-ot, Úri Fúvózenekar, '48/'49-es Honvédegylet. Ismert: Fehér Rózsa Leányegylet, Gyöngyösi és Gyöngyös vidéki Szőlőszeti Egyesület, Gyöngyösi Jótékony Nőegylet, Gyöngyösi Nemzeti Ünnepélyeket Rendező Egyesület, Gyöngyösi Önkéntes Tűzoltó Egyesület, Izraelita Jótékony Nőegylet, Korcsolyázó Egylet, Mátra Egylet, Vöröskereszt Egyesület. GLATZ Ferenc 1993. 35. Korabeli utalások: Gyöngyösi Újság, 1908. január 26., Mátravidék, 1908. június 27., Gyöngyösi Újság, 1911. január 8.