Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2003)
Szabó Gyula: Egyesületek Gyöngyösön a dualizmus utolsó évtizedeiben
melőeszközökhöz való viszonytól kezdve az anyagi helyzeten keresztül a társadalmi presztízs vizsgálatáig szinte minden. Kétségtelen, hogy az előbbiek vizsgálata ún. kemény szociológiai változókon keresztül egzaktabb eredményeket adhat, a presztízs nehezebben megfogható fogalom. Ha ezt is kötni akarjuk valamilyen kemény változóhoz, viszonylag jó fogódzót adhat a foglalkozás vizsgálata, ez többé-kevésbé jellemzi az egyén helyét az adott struktúrában. Ilyen alapon próbáltak meghatározni úriemberhez méltó ill. méltatlan foglalkozásokat, rendies vagy polgári jelzőkkel felruházni őket. Ebben a dolgozatban is az egyesületekben részt vevők foglalkozásából kiindulva igyekeztem következtetéseket levonni azok társadalmi bázisára. Egyrészt a fentebb leírtak miatt, másrészt mert ez volt a legkönnyebben elérhető, főleg az újságokban is megjelenő választói névjegyzékek, valamint az iparos- és kereskedői jegyzékek alapján. A vizsgálat során a következő kategóriákat használtam: a leglátványosabban elkülönülő csoport Gyöngyösön is a földműveseké, mint látni fogjuk, ez egyesületi szempontból is érvényesül. Közös csoportba kerültek az iparosok és a kereskedők vállalkozó elnevezés alatt, mint olyanok, akik meghatározó súllyal és befolyással rendelkeztek a városban, és a korabeli megítélés szerint is nagyjából azonos szinten helyezkedtek el. Ugyan mindössze néhány emberről van szó, mégis külön kategóriába kerültek a birtokosok és háztulajdonosok, főként mert ez különböző társadalmi helyzetet takarhat, a birtokos nemestől a nagyobb földdel rendelkező földművesig. A negyedik csoportba a helyi értelmiség és a hivatalnokok tartoznak. Az értelmiségi helyzet meghatározásának jelentős irodalma van, én ide tartozónak tekintettem a tanítókat is és az olyan értelmiséginek tekinthető foglalkozásokat űzőket, mint pl. a lapszerkesztők. Problémát okozhatna, hogy ide kellenne sorolni például a hivatalszolgákat is, ők azonban nem vesznek aktívan részt az egyleti életben, saját szakmai egyesületüket kivéve. A társadalmi bázis meghatározásához a legkézenfekvőbb megoldás a tagnévsorok vizsgálata lett volna, azonban az összes vizsgált egyesület közül mindössze hatnak a tagnévsorát sikerült megtalálni (Id. a 2. táblázat adatait). Hogy a kitűzött célt mégis elérhessem, szükségmegoldásként az egyesületek vezetőségéhez, választmányához fordultam. Az újságok ugyanis, ha nem is minden esetben, de a jelentősebb, vagy frissen alakult egyesületek esetében közölték ezek névsorát. Rögtön felmerült a probléma, hogy mennyire reprezentálják ezek a névsorok az egész tagságot. Sajnos csak négy esetben állt rendelkezésre tagnévsor és vezetőség is (Mátra Egylet, Felsővárosi Ifjúsági Egyesület, Hanisz Imre Közművelődési Egyesület, Nemzeti Ünnepélyeket Rendező Egyesület). Ezek szerint az arányokban többnyire nincs jelentős eltérés, ami megfigyelhető, hogy a domináns csoport erősebben van képviselve a választmányokban. A módszer pontatlanságát némileg az is fokozza, hogy míg az iparosok, kereskedők, hivatalnokok könnyen beazonosíthatóak, addig az ismeretlen foglalkozásúak között valószínűsíthetően többségben vannak a szegényebb földművesek. A fellelhető választmányi névsorok megoszlását a 3. táblázat mutatja be. 1. A földműves egyesületek: összesen 14 egyletet soroltam ide, 58 ami önmagában nem kicsi szám, ám némely esetben kétségek is felmerülhetnek. Ide tartozónak tekintettem ugyanis a 9 katolikus egyházi társulatot, amelyekről semmilyen névsort nem találtam, csak az első számú vezetők (fődékányok) neveit. Ez az azonosításhoz meglehetősen kevésnek tűnik, ám az sejtet valamit, hogy a 7 azonosítható fődékány mindegyike földműves. A földművesek részvételét az egyleti életben, pontosabban annak hiányát az egyleSzent Kereszt Társulat, Szent Tamás Társulat, Mária Társulat, Rózsafüzér Társulat, Szeplőtelen Fogantatás Társulat, Szent Lélek Társulat, Szent István Társulat, Jézus Legszentebb Szíve Társulat és a Szűz Mária Társulat, Birtokossági Egyesület, Felsővárosi Ifjúsági Egyesület, Alsóvárosi Ifjúsági Egyesület, Főegyházi Énekkar, Alsóvárosi Egyházi Énekkar
