Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2003)
Szabó Gyula: Egyesületek Gyöngyösön a dualizmus utolsó évtizedeiben
szűk utcák, terek okai a sok halálnak", valamint az, hogy sok helyen „a kutak mellett úrszék vagy trágyagödör" található. 50 A problémák felismerése már jóval korábban is megtörtént, ez ösztönözte a város néhány polgárát 1891-ben, hogy a Közegészségügyi Egyesület alapítását kezdeményezzék. Célja elsősorban a köztisztaság, közegészség előmozdítása, másrészt a szegény gyermekek felkarolása lett volna. A gondolat nem váltott ki osztatlan lelkesedést, a kórház főorvosa szerint inkább a hatóságoknak kellene a meglévő törvényeket betartatni. Ennek ellenére az egyesület megalakult, megtartották az alakuló gyűlést, megszületett az alapszabály is, a továbbiakban azonban semmi hír az egyletről. 51 Jóval sikeresebb volt ennél a Gyöngyösi Nemzeti Ünnepélyeket Rendező Egyesület. Sokáig működött egyszerű alkalmi bizottságként, (pontosan nem tudni, mióta) alapszabály és bejelentés nélkül, ám ez ellen a Belügyminisztérium kifogást emelt. 52 Ezért jött létre hivatalosan 1895-ben, szabályos körülmények között. Az egylet, nevének megfelelően, szervezett megemlékezéseket tartott, többnyire március 15-én, március 20-án, a kápolnai csata évfordulóján, október 6-án, illetve egyéb kerek évfordulókon. 53 A kategóriák megváltoztatása és az időbeli eltérés miatt az adatok nem egészen összehasonlíthatóak Reisz László vizsgálatával, ennek ellenére az egyes csoportok nagyságrendje megegyezik. Messze a legnagyobb részt képviselik az érdekvédelmi, önsegélyező egyletek (48,9%), csakúgy, mint Reisz Lászlónál (57,9%). Az arányok szinte teljesen megegyeznek 3 kategóriánál, a kulturális egyesületeké: 21,6% ill. 21,3%, a sportegyesületeké: 8% ill. 7,1%, a kaszinó jellegű egyesületeké: 4,5% ill. 5,8%. A jótékonysági egyesületek esetében sem számottevő az eltérés, bár Gyöngyösön valamivel nagyobb ezek aránya: 12,5% ill. 7,9%. II. Felekezetek szerinti megoszlás A felekezeti hovatartozást az egyesületeknek csak egy részénél lehetett vizsgálni, azoknál, ahol a névből, vagy az alapszabályból egyértelműen kiderül valamely egyházhoz való kapcsolódás. A vizsgálat során összesen 20 ilyen egyesületet találtam, ami az egész minta közel egynegyede (22,7%). 54 Ez meglehetősen magas arány, különösen ha Reisz László országos adataihoz viszonyítjuk (7,3%). A különbség feltűnően nagy, és ezt még az időbeli eltéréssel sem magyarázhatjuk, hisz korábban bemutattam, hogy a legnagyobb múltra éppen az egyházi egyesületek tekinthettek vissza. Legtöbbjük már 1878-ban is létezett, így Reisz László vizsgálatában éppen felülreprezentáltnak kellett volna lenniük. A magyarázat bizonyára a helyi viszonyokban keresendő, hisz az ilyen egyletek számát főleg az emeli meg, hogy a helyi katolikusok nem egy-két, hanem kilenc temetkezési-önsegélyező társulatba tömörültek. Az egyesületek felekezet szerinti megoszlását az I. táblázat mutatja. Nem túl meglepő a római katolikus egyletek nagy aránya ebben az erősen katolikus többségű városban. Az, hogy az országos arányt itt is feltűnően meghaladják, talán ismét a kilenc egyházi társaság számlájára írható. Miként az izraelita egyletek - legalábbis Reisz ada50 Gyöngyösi Lapok 1898. január 27. 51 Közügyeink 1891. 13. 15. és 18. szám 52 Gyöngyösi Lapok 1895. február 28. 53 HmL. Gyöngyös város iratai. Nemzeti Ünnepélyeket Rendező Egyesület iratai. V-101 Ib 301 CLXXXVII. 54 Ide tartozik 15 önsegélyező és temetkezési egylet, 3 egyházi énekkar, valamint a Katholikus Legényegylet és annak Athletikai Klubja
