Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2003)

Szabó Gyula: Egyesületek Gyöngyösön a dualizmus utolsó évtizedeiben

Már 1848 előtt látható volt, hogy a különböző társadalmi csoportok különböző társas körökbe igyekeznek, így 1842-ben létrejött a Mágnás és a Polgári kaszinó is. Ezek ugyan 1848-ra megszűntek, ám a helyben oly nagy jelentőséggel bíró iparosság 1860-ban kísérletet tett egy társaság létrehozására Társadalmi Kör néven. Ezt a hatóságok másfél év után betiltották, és csak 1868-ban alakulhatott újjá Gyöngyösi Iparos és Társadalmi Kör néven. Korszakunkban a Kört egy helyi lap az „egyik legvirágzóbb erkölcsi testületként" írta le,

7 és valóban gyakran jelentek meg hírek az egyesület által rendezett mulatságokról. Különösen kedvelt forma volt a „thea-estély", ahol, borvidékről lévén szó, természetesen bort is felszolgáltak, ez okozta a tagok „csapongó jókedvét".

8 Egy speciális csoport, a helyi zsidó kereskedők, közülük is főként a nagykereskedők hozták létre 1867-ben a Kereskedői Csarnokot, ami később Kereskedelmi Csarnokra változtatta a nevét. A névből is nyilvánvaló, hogy a célja eredetileg elsősorban a „kereskedelem élénkítése és emelése, a kereskedelmi intézmények fejlesztése" volt, és csak másodsorban a „társadalmi élet élénkítése, a testvériség eszméjének megvalósítása", illetve „a kölcsönös megismerkedés és barátságos eszmecsere létesítése."

9 A vizsgált korszakban azonban a sajtó egyértelműen a kaszinó és a Társadalmi Kör mellé sorolta, mint „szórakozó helyet", ahol „a kártyázást és a pletykát istápolják"

10 A kívülállók számára a kereskedelmi tevékenység nyilván sokkal kevésbé volt látványos, mint pl. a telente megrendezett thea-estélyek vagy a hagyományos szilveszteri mulatság. Mégsem szabad az eredeti funkciókat sem figyelmen kívül hagyni, például mikor híre ment, hogy a jegybank esetleg fiókintézetet nyit a városban, a Csarnok vezetősége sürgette leginkább a polgármestert, hogy intézkedjen a mielőbbi megvalósulásról.

11 Az eddigi egyesületek mind a legrégebbiek közé tartoztak, és esetleges nehézségeik ellenére is fontos szerepet játszottak a város társadalmi életében. Ezzel szemben az Egyért elnevezésű egylet sem régi, sem tekintélyes nem volt. 1913-ban alakult és működése semmilyen visszhangot nem váltott ki a helyi sajtóban. Egyedül az elfogadott alapszabály nyújt némi támpontot, eszerint célja a baráti érzés fejlesztése, baráti tanácsadás, a helyi társadalmi és közigazgatási kérdések megvitatása és a jótékonykodás volt,

12 ám alapos okunk van feltételezni, hogy az egyesület, legalábbis 1914-ig, nem működött. 2. A legnépesebb csoportot az érdekképviselettel, önsegélyezéssel foglalkozó egyesületek alkotják, összesen 43 egylet tartozik ide. Ezen belül a legnagyobb egység az iparosok érdekvédelmi szerveződése. Az 1872. évi ipartörvény feloszlatta a céheket, ennek 1872. március 16-tól számított 3 hónapon belül kellett volna megtörténnie. Ez az idő kevésnek bizonyult, a feloszlást a céhek csak elvben mondták ki, az új szervezet létrehozása csak 1876 körül, történt meg, ekkoriban jöttek létre az ipartársulatok (szám szerint 11), amelyek a céhek jogutódai lettek. Hogy milyen erős a folytonosság, az is jelzi, hogy a régi mesterkönyveket 7 Gyöngyösi Újság 1904. január 3. 8 Gyöngyösi Lapok 1896. március 14. 9 Heves megyei Levéltár (HmL)- Alapszabályok törzskönyve. IV-414/3. A Gyöngyösi Kereskedelmi Csarnok alapszabálya 10 Gyöngyösi Lapok 1896. március 14. 11 Gyöngyösi Lapok 1900. február 8. 12 HmL.-Alapszabályok törzskönyve. IV-414/4 76.

l? B. GÁL Edit 1984. 321.