Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2003)

Szabó Gyula: Egyesületek Gyöngyösön a dualizmus utolsó évtizedeiben

Több esetben előfordult, hogy egy egyesület működését néhány évre felfüggesztették, majd felújították. Ezeket nem tekintettem új egyleteknek, kivéve, ha hosszabb szünet után megváltozott néven szervezték újjá, a gyakorlatban két ilyen eset merült fel. Az időhatárok kijelölése önkényesnek tűnhet, hisz adódott volna lehetőség, hogy a polgári átalakulás kiteljesedésétől, tehát 1867-től kezdjem a vizsgálatot. Azonban a dualizmuson belül is megkülönböztethetünk korszakokat több szempontból. Bősze Sándor a somogyi egyesületeket vizsgálva arra a megállapításra jutott, hogy az egyletek száma 1867 és 1887 között mérsékelten növekedett, az ugrásszerű emelkedés 1888 után indult meg.

1 Dobrovits Sándor a budapesti egyesületek vizsgálata során évtizedenként csoportosította az új alapításokat, ezek szerint 1881 és 1890 között 117, 1891 és 1900 között 163, míg 1901 és 1910 között 332 egylet jött létre.

2 Jól látható, hogy az ugrásszerű változás a századforduló után következett be. En 1890-et választottam határnak, egyrészt mivel igyekeztem ezt a váltást megfogni Gyöngyösön, másrészt ezt a dátumot más szempontból, pl. a gazdaságban is korszakhatárnak tekinthetjük. Az általam gyűjtött adatok csak 1890 után alkalmasak az összevetésre, ekkortól tekinthető teljesnek a felsorolás. Ezek alapján a 88 egyesületből: A számok azt mutatják, hogy a budapesti helyzethez hasonlóan Gyöngyösön is a század első évtizede hozott áttörést, hisz több mint két és félszer annyi egyesület alakult ekkor, mint a megelőző évtizedben. Az 1910 utáni adatok is ezt a tendenciát jelzik, gyakorlatilag 4 év alatt jött létre ennyi egylet, 1914-ből nincs adatom új alapításról. Azonban nemcsak számszerű változásokat figyelhetünk meg, az egyletek típusaiban is felfedezhető a változás. A legrégebbi, még létező egylet a Chevra Kadischa volt, 1795-ig vezethette vissza a történetét. Jellemző, hogy egy egyházi szerveződésről van szó, általában is elmondhatjuk, hogy a legnagyobb múltra visszatekintő, tehát a legtartósabbnak bizonyult egyesületek jelentős része egyházakhoz köthető, többségében katolikus vagy izraelita egyházi társulatokról, felekezeti alapon szerveződő jótékonysági egyesületekről, énekkarokról van szó, összesen 15-ről. Külön nagy csoportot alkotnak az 1872-es ipartörvényalapján, a céhek feloszlásakor létrejött ipartársulatok, 1890-ig 11 db. Jellemző típust alkotnak még az országos minták alapján létrehozott egyletek, mint a kaszinó, a '48/'49-es Honvédegylet vagy a Katholikus Legényegylet. 1890 után az arányok némileg módosultak, kis számban jöttek csak létre szorosan felekezethez kapcsolódó egyesületek (2 db). Új típusként megjelentek viszont a nem szakmák szerint szerveződő, tehát általános munkásegyletek, igaz, a szakmák szerinti szerveződés is jelentős maradt. Ekkor jelentek meg, és gyorsan elszaporodtak az országos szervezetek helyi fiókjaként működő egyesületek, és látványos az emelkedés, különösen a korszak végén a sport ill. turisztikai egyletek számában is. 1 BŐSZE Sándor 1986. 38. 2 DOBROVITS Sándor 1936. 6. 1890 előtt alakult: 42 10 26 9 1 1890 és 1899 között alakult: 1900 és 1909 között alakult: 1910 és 1914 között alakult: Ismeretlen