Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2003)
Lisztócky László: „Az egyházi költészet Petőfije". Portrévázlat Pájer Antalról
Pájer Antal Babik József és Brisits Frigyes által méltatott költői újításai - távoli mementóként s a nyomába lépő Tarkányi Béláéval és Mindszenty Gedeonéval együtt - benne élnek XX. századi irodalmunk egyik jelentős vonulatában, létjogosultságát, rangját visszamenőleg is hitelesítő tartományában. Ez a téma önálló és tüzetes elemzést igényelne. Itt csupán utalhatunk arra, hogy Harsányi Lajos, Sík Sándor és Mécs László költészete - más hazai és külföldi hatásokat is magába olvasztva - az Egerből útnak induló XIX. századi papköltők eredményeit fejlesztette tovább, a Nyugat-mozgaloméval közel egy szintre, világirodalmi magaslatra emelte a magyar katolikus szellemű lírát. Mindennél ékesszólóbban bizonyítja ezt, hogy Sík Sándor 1907-ben annak a Mindszenty Gedeonnak a költészetéről írta és publikálta első tanulmányát, aki barátjának és mesterének tekintette Pájer Antalt, 1858-ban kiadta és saját, a pályatárs előtt tisztelgő, költői rangját magasztaló versével vezette be Orgonavirágok című kötetét. Róla készítette doktori értekezését is, amely 1910-ben, ugyanabban az esztendőben látott napvilágot, amikor első verseskönyve, a Szembe a nappal. A pályakezdő költő ezekben a munkáiban mérte föl és tisztázta elődeihez való viszonyát, Mindszenty Gedeont választva példaképéül és mércéjéül. Ennek a ténynek a jelentőségét az sem csökkentheti, hogy Pájer Antal, Tarkányi Béla és Mindszenty Gedeon költészete csak hellyelközzel lépett túl - Rónay László szavait idézzük 24 - „a tisztes középszeren": újszerű szemléletükkel, személyes és bensőséges Isten-képükkel azoknak a sorába illeszkedtek, akik megalapozták és előkészítették a magyar szakrális líra XX. századi, nagy értékeket teremtő fordulatát. PÁJER ANTAL MŰVEI Emlékszózat... Pyrker János László pátriárka egri érsek... 1846-ik évben december hó 8án tartott arany áldozatjára. Egerben, 1846. Pájer Antal versei. Pest, 1847. A nemzeti őrsereg dala. E. n. (1848. Ezt az évszámot nemcsak a vers témája, hanem lelőhelye, az az időrend szerint összeállított kolligátum is hitelesíti, amelyet az egyik lapalji jegyzetben megjelöltünk: előtte is, utána is 1848-as nyomtatvány található.) Villámok. Kiadta barátja: Futó János. Pest, 1854. Szent lant. Kiadta Sujánszky Antal. Pest, 1857. Szent énekek a boldogságos szűz Mária tiszteletére... Eger, 1857. Orgonavirágok. Kiadta Mindszenty Gedeon. Eger, 1858. Kazinczy Ferenc emlékezete. Kiadta az egri casinoi egyesület az 1860-dik évi január 18-ára tervezett, de meg nem tarthatott ünnepély emlékére. Eger, 1860. (Tarkányi Bélával közösen.) Induló. Szövegét írta Pájer Antal, zenéjét Simonffy Kálmán. Melléklet a „Nefelejts" 39-dik számához 1860. december 23-án. Pest, 1860. (A Petőfi hatását mutató, 1848-49 hangulatát idéző vers feltehetően jóval korábban keletkezett. Létezik egy kotta nélküli, Egerben nyomtatott kiadása is, amelynek két - tipográfiai szempontból nem pontosan megegyező - változata is a kezünkbe került. Ezeknek egymáshoz és az itt megjelölt közleményhez való viszonyát, bibliográfiai adatait - rossz állapotuk miatt - nem sikerült megnyugtatóan tisztázni. A szakirodalom kizárólag a kottás változatot tünteti föl, azt is csak elvétve, pontatlanul és hiányosan.) 24 RÓNAY László 2000. 15.
