Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2003)

Lisztócky László: „Az egyházi költészet Petőfije". Portrévázlat Pájer Antalról

1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után menedéket adott az általa vezetett plébániákon. Közvetlen szerepet játszott Sárosi Gyula Gyöngyösre menekítésében, föl-fölkereste és segítette őt ottani bujdosása idején is. Ez a tanulmány a méltatlanul elfelejtett - és Gyöngyös irodalmi emlékezetéből is kitörlődött - papköltő portréját rajzolja meg.

2 I. Lelkipásztori és költői pályáját Egerben kezdte, amelynek irodalmi életében ritkán tapasztalt föllendülést hozott a XIX. század első fele és elsősorban a reformkor időszaka. Ennek bölcsője, szellemi központja és legfőbb ösztönzője a papnevelő intézet volt. Az intézmény falai között 1835. december 19-én - a pesti központi szeminárium példáját követve a tehetséges kispapok önképzését szolgáló Olvasó Társaság alakult. Sokszínű tevékenységéről a gyöngyösi születésű Zalár József, aki az idő tájt a papnevelő intézet hallgatója volt, a következőket írta Petőfi és az egri kispapok című visszaemlékezésében: „Időszakonként a társaság gyűléseket tartott, melynek vitatárgyát a meghozatandó könyvek képezték, s nem jelent meg az időben egy feltűnőbb magyar könyv sem, mely azonnal meg ne rendeltetett volna. De ezen gyűlésekben csakhamar oly szellem fejlődött ki, mely nem eléglette a könyvek olvasását; a gyűlésekben hazafiúi költemények szavaltattak, s elhatároztatott, hogy évenként minden tag legalább egy - akár költői, akár tudományos - munkát tartozzék beadni, melyek közül aztán a havonkénti gyűlésekben felolvasások tartattak... nem kisebb buzgalommal olvastattak a lapok is; egyetlenegy magyar lap sem hiányzott, s élénk vitákat lehetett gyakran hallani a megjelent művek, főleg költemények fölött."

3 Az önképzőkör híre túlszárnyalt Eger határain, néhány tollforgató tehetsége a szélesebb nyilvánosság előtt is bemutatkozott és sikert aratott alkotásaival. Ez a szellemi műhely ösztönözte és formálta Pájer Antal költői ambícióit. Az ő nyomába lépett Tarkányi Béla és Mindszenty Gedeon is. Ez a költőtriász szemléleti változást hozott szakrális líránk történetében: minden korábbinál szubjektívebb és meghittebb, az e világi létdimenzióhoz, a magyar hagyományokhoz és a hazai valósághoz szorosabb szálakkal kötődő Isten-élményt szólaltatott meg. Közülük Pájer Antalt és Tarkányi Bélát név szerint ismerte és kereste is Petőfi, amikor 1844 februárjában Debrecenből Pest felé tartó útját három napra megszakította a megyeszékhelyen. Tarkányi Béla látta őt vendégül szemináriumi szobájában, s vele együtt az intézmény egész közössége legendásan meleg fogadtatásban és lelkes ünneplésben részesítette. Az Olvasó Társaság köré szerveződött pezsgő szellemi légkör megteremtésében, Eger irodalmi életének föllendítésében fontos szerepet játszott Pyrker János László érsek, aki 1827-ben került a városba. A kiváló főpap két nemzet irodalmába is beírta a nevét: a németbe anyanyelvén alkotott műveivel, a magyarba irodalmi mecenatúrájával. Papjai közül jó érzékkel szemelte ki és karolta föl a legtehetségesebbeket, s csakhamar egész kis írói gárdával vette körül magát. Leghíresebb pártfogoltja Tarkányi Béla volt, de - a papnevelő intézet egyik elöljárójával és későbbi igazgatójával, az Olvasó Társaság patrónusával, Koválcsik Józseffel összefogva - segítette Pájer Antalt is az első lépések megtételében a papi és a költői pályán. Irodalom- és művészetpártoló tevékenysége előtt Pájer Antal is fejet hajtott Emlékszózat... című versében, melyet az érsek 1846. december 8-án megtartott aranymiséje alkalmából írt. 2 Az itt következő fejtegetés javított és bővített változata annak az előszónak, mely Pájer Antal válogatott verseinek Szent lant címmel 2001-ben megjelent gyűjteményéhez készült. 3 ZALÁR József 1858. 1627-8.