Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2003)

Misóczki Lajos: Kossuth emléke a dualizmuskori Heves vármegyében

A megemlékezésre kiemelkedő alkalom volt 1909ben a budapesti Kossuth-mauzóleum felavatása. Heves vármegye utoljára vett részt országos Kossuthmegemlékezéseken ilyen nagy ünnepélyességgel. A november 25-i avatásra, megemlékezésre a vármegye hivatalos küldöttségét Majzik Viktor alispán vezette, aki a vármegye nevében a babérkoszorút is elhelyezte. Ott volt a küldöttségben a megye négy országgyűlési képviselője, hat megyebizottsági tagja, Jankovics Dezső Eger és Kemény János Gyöngyös polgármestere.

102 Még a járási székhelyekről és 48 településről is voltak Kossuth-tisztelők, akik virágot vagy koszorút tettek a mauzóleumra. Bár az iskolák rendezte Kossuth-megemlékezések bensőségesek, ünnepélyesek voltak, az emlékezés fénye fakult. Még Egerben is, ahol 1910-től már „nem nyilvánosan" rendezték a halálának évfordulós emléknapját.

103 A Kossuth-kultusz fénye 1909/1910-ben lobbant utoljára a megyeszékhelyen. Megalakult a Kossuth-szobor bizottság, amely „rövid idő alatt" szobrot akart állítani. A bizottság elnöke, Jankovics Dezső polgármester 1910. március 20-án általános gyűjtést indított a szobor költségeire. „Nem sokat kérünk, csak azt óhajtjuk, hogy az ércszoborban a legszegényebb embernek is legyen legalább egy fillér adománya; azt kívánjuk, hogy nem néhány adakozó, hanem mindnyájan állítsuk fel e szobrot a nép atyjának" - szólt a szoborbizottság felhívása.

104 A szobor nem készült el. Sem Egerben, sem Gyöngyösön nem állították fel Kossuth szobrát 1918-ig. 1914. január 21-én meghalt Borhy Bertalan, az utolsó '48-as honvéd Gyöngyösön.

105 A háború éveiben már csak a március 15-i ünnepélyeken emlékeztek Kossuth Lajosra. 1917. május 21-én Gyöngyöst csaknem elhamvasztotta a tűz. A szabadságharcos emlékek, ereklyék közül többet is sikerült megmenteni. A Kossuth- vagy 48-as zászlót is.

106 1918. március 15-én „sok helyen kérték Kossuth szellemét, hogy segítse mihamarább a vérző magyar nemzetet a háború befejezéséhez és a haza épségét megőrzendő".

107 A Kossuth-nóta Egerben és Gyöngyösön utoljára hangzott el az ünnepélyen. Nemzeti Ünnepélyeket Rendező Egyesület". 102 Egri Híradó, 1909. nov. 27., 3. A Kossuth-mauzóleum felavatása. m Egri Híradó, 1910. márc. 22., 3. Kossuth halálának évfordulója. 104 Állítsunk szobrot Kossuth Lajosnak! (Röpcédula és plakát) Érseki Lyceum Kny., Eger, 1910. Sugár István gyűjteményéből. L. Egri Híradó, 1910. márc. 26., 4. Kossuth Lajos egri szobra. 105 Eger, 1914. jan. 28., 4. Az utolsó honvéd. 106 Madár Lajos (Gyöngyös) közlése. 107 Sugár István közlése.