Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2003)

Misóczki Lajos: Kossuth emléke a dualizmuskori Heves vármegyében

Márczius 15. ... „Szívünk verése, ajkunk imája Közé vegyül ma egy szent fájdalom! Az egyenlőség fölkent bajnoka: Kossuth egy éve ím, hogy földi rom!"

92 Az Egerben és a vármegye több helységében lefolyt március 15-i megemlékezéseken 1895-től minden esetben a Kossuth-gyász (1898 óta a Kossuth-ima) és Ábrányi Emil: Kossuth sírja című költeménye is elhangzott. Az ünnepi rendezvények sorába került Kossuth halálára emlékezés, amely Gyöngyösön Kossuth-emlékünnepéllyé vált. Ezen alkalommal Strasser Zsigmond versben sírta el: Kossuth Lajos halálának évfordulóján (1895. március 20.) „Síró lelkünk szárnyakat ölt, ... Téged kedves Kossuth Lajos: ... Keres, keres s sóhajára így felel a tavasz-szellő: Nem vagy Te a temetőben, Égbe vitt fel a teremtő!.. ."

93 Egerben még a Ne sírj, ne sírj Kossuth Lajos kezdetű, Lányi Ernő-féle dal keletkezése körülményének ismertetése is okot szolgáltatott a megemlékezésre. A 19. század végi legünnepélyesebb megemlékezés Kossuthról az 1898. március 15-i és a kápolnai csata évfordulós rendezvényein történt. Egertől Tiszafüreden át a vármegye legkisebb településéig a legkülönfélébb műsorokkal tisztelegtek az 50. évforduló nagy napján. Az Egri Híradó nemzeti színű keretben adta közre a március 16-i, 12 oldalas emlékszámát, amely nyolc oldalon részletezte Heves vármegye ünnepségeit. A vármegyei díszközgyűlés ünnepi szónoka, Majzik Viktor főjegyző ezzel emlékezett az 50 évvel ezelőtti csodálatos események egyik főszereplőjére: „A Gondviselés áldó keze megadja a tüneményes alakot is, Kossuth Lajost, akinek nagy szelleme, ragyogó ékesszólása megteremti az új, a független Magyarországot. Valóban eszményi nagyságban emelkedik ki az ő megdicsőült szelleme Magyarország történetéből."

94 Június l-jén Kápolnán zajlott le a megemlékezés hatalmas tömeg ünneplésével. Méltó zárása volt a megemlékezéseknek augusztus 25-én Stetka Gyula Kossuth Lajost ábrázoló festményének leleplezése a vármegyeház nagytermében. Az ünnepélyes eseményen Kossuth Ferenc is megjelent. Országosan is egyedüli kezdeményezés indult el Gyöngyösön 1898-ban, az 50. évforduló kiemelten emlékezetes megünneplésére. Még 1897/1898 telén a NÜRE és a Gyöngyösi Honvédegylet közösen határozott a március 15-i ünnepi megemlékezésről. A két szervezet és a gimnázium önképzőköre hozzáfogott a fellelhető emléktárgyak gyűjtéséhez. Vezetőik az 1848/1849-es országos ereklyemúzeum alapítójával, gr. Kreith Bélával tárgyaltak egy leendő gyöngyösi kiállításról. Gr. Kreith azonnal felajánlotta az országos gyűjtemény válogatott anyagának gyöngyösi bemutatását, és megígérte az itteni, önálló 48-as múzeum létesítéséhez a segítését. A gyöngyösi és Mátra-vidéki emlékkiállítás országos anyaggal bővült Gyöngyösi Lapok, 1895. márc. 14., 1. Gyöngyösi Lapok, 1895. márc. 21., 1. Egri Híradó, 1898. márc. 16., 3.