Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2003)

Misóczki Lajos: Kossuth emléke a dualizmuskori Heves vármegyében

Feldebrőn Kovács Mátyás „igaz részvétele jeléül... a tetőről földig érő gyászlobogót vont a házára... karhosszúságú arany betűkkel ráírva: „Meghalt Kossuth Apánk!"

75 Gyöngyös város tanácsa a Balogh polgármester elnökletével tartott 21-i, rendkívüli tanácskozáson 6 pontos határozatban rögzítette a megemlékezésekkel kapcsolatos teendőket. Ezekről a gyászoló gyöngyösieket 22-én plakátokon tájékoztatta.

76 A tanács a Bene utcát Kossuth Lajos utcának nevezte el. A vármegyei főjegyző összesítése szerint több településen a még élő 1848/1849-es honvédek, nemzetőrök néhány napig, voltak, akik a temetés napjáig magukra öltötték a hajdani, féltve őrzött katonaöltözetüket.

77 A gyász napjaiban a részvétnyilvánítások külsőleg is megnyilvánultak, és mindegyikhez mély, átélt érzelem kapcsolódott. Ezt a gyöngyösi főjegyző, Baltás Ferenc is megfogalmazta: „Gyászunk külső, fekete színe lelkünk gyásza... Könnyeink a szívünk mélyén érzett megrendülésünk kifejezői. Ezekben nincs semmi talmi, semmi mesterkélt. Zokogásunk, elelcsukló hangunk nem felszíni és nem képmutató, hanem izzásig hevült, átélt, már-már családtag iránti emlékezés és gyász, hiszen apánk volt 0, Kossuth Apánk!"

78 Baltás ezt a március 22-én közölt megemlékezésében kiegészítette: „Gyászba borult az egész ország... 0 volt az ország születésének lánglelke, O volt a haza felvirágzásának az egész világ által csodált tetterejű megteremtője... Mindezen alkotása... immár a történelemé."

79 A községekben a megemlékezéseket általában az iskolákban, templomokban, egyletek székházaiban tartották. Az evangélikus Kossuthért minden róm. katolikus, ortodox, evangélikus és református templomban vagy imaházban, valamint izraelita zsinagógában istentisztelet volt. A gyöngyösi status quo izraelita hitközség főrabbija a zsinagógában gyászhetet jelentett be. „Noha a nemzet nagy halottja evangélikus volt - jegyezte fel a gyöngyösi főszolgabíró -, a járás minden katolikus templomában gyászmise-megemlékezés tartatott."

80 Eger és Gyöngyös (később a vármegye minden települése) elküldte a Budapesten felállítandó Kossuth-szoborra szánt összegét. Gyöngyösön a képviselőtestület és a honvédegylet a városban is tervezte a Kossuth-szobor felállítását.

81 A Heves megyei Lapok április 22-én már lakossági követelményt közölt: Kossuth-szobrot Gyöngyösnek! A Kossuth család tagjaihoz a részvétlevelek és táviratok sokaságát írták Torinóba Heves megyéből is. A NÜRE előterjesztésére a képviselőtestület még március 21-én elhatározta, hogy Kossuth halálának évfordulóját a nemzeti ünnepnapok közé sorolja, és ezen a napon az emlékére Gyöngyös város minden évben gyászmisét tart.

82 Kossuth március 28-i torinói temetésére Egerből Grónay Sándor polgármester, Babócsay Sándor városi képviselő és Horváth Béla rendőralkapitány utazott el. A vármegyét Malatinszky György, Graefl Jenő, Papszász György és dr. Nánássy Ödön képviselte. 75 Egri Híradó, 1894. márc. 31., 4. 76 Gyöngyösi Lapok, 1894. márc. 22., 2. Kossuth Lajos meghalt. 77 HML Hordós-féle gy., az 1867-1918. év, 1894. Gyöngyös, 1894. ápr. 7. 78 HML Hordós-féle gy., az 1867-1918. év, 1894. Gyöngyös, 1894. márc. 22. 79 HML Hordós-féle gy., az 1867-1948. év, 1894. és Gyöngyösi Lapok, 1894. márc. 22., 2-3. Baltás FerencBalogh Gyula: Kossuth Lajos meghalt. 80 HML Hordós-féle gy., az 1867-1918. év, 1894. Gyöngyös, 1894. ápr. 7. 81 HML Hordós-féle gy., az 1867-1918. év, 1894. Gyöngyös, 1894. ápr. 7. 82 Gyöngyösi Lapok, 1894. márc. 22., 3.