Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2003)

Misóczki Lajos: Kossuth emléke a dualizmuskori Heves vármegyében

Márczius 15 ...„Légy üdvöz, óh március tizenöt! S ki ezt megváltottad: Kossuth Lajos! Lebegő varázstűz ég s föld között Szent elvedhez hű marad a magyar..." Egerbe már március 21-én, a kora reggeli órákban megérkezett a „döbbenetes hír", és 9 órakor már a la­kosság is megtudta Kossuth halálhírét. Negyedóra múl­va az Egri Híradó különkiadása gyászkerettel közölte: „Kossuth Lajos meghalt! A magyar szabadság gyászba borulva kesereg ravatalánál... Meghalt a magyar nép apja... De nem halt meg! El, örökké él, míg magyar lesz e földön, amelynek szabadságáért harcolt, tűrt, és szenvedett... A magyar szabadság élő szobra eltávo­zott, de ha halandó testét kikísérjük is oda, honnét nincs visszatérés, szelleme, lelke velünk marad... Áldja meg az Isten nyugvó poraiban!" Előrebocsátjuk, a nekrológok, majd a temetési részvétel és az évenkénti megemlékező összejövetelek immár a halott, de a magyarság lel­kében örökké élő Kossuth kultuszának további erősödését hozták. Egerben elsőként a Széchenyi utcai lakások ablakaiban és az üzletek kirakataiban helyez­ték el Kossuth gyászkeretbe foglalt arcképét. 9.30-kor a róm. katolikus érseki palotán és a lyceumon jelent meg a fekete zászló, 10 órától már az egész várost gyászlobogók borítot­ták. 68 A nemzeti gyászt a megyeháza és a városháza homlokzatán lengő, nemzeti színű lobogót beborító fekete leplek mutatták. 10.30-kor az Egri Újság, 11 órakor a Hevesvármegyei Hírlap rendkívüli kiadása is megjelent Kossuth gyászkeretes arcképével. A városi tanács rendkívüli, déli üléséről a következő gyászje­lentést közölte: „Eger tanácsa a város közönsége ne­vében mély fájdalommal tudatja hazánk legnagyobb fiának, Eger díszpolgárának, Kossuth Lajosnak folyó évi március 20-án, éjjel 11 órakor bekövetkezett halá­lát. Áldva legyen emléke!" 69 A megemlékezésekről Grónay Sándor polgármester, Babocsay Sándor (Ka­szinó), Zalár József alispán és Földváry Kálmán (Honvédegylet) intézkedett. Az egri harangok alko­nyatig zúgtak. A harangok „Siratva Kossuth Apánkat" Gyöngyösön, Szuhán, Mátramindszenten, Dorog­házán, Pásztón, Hatvanban, Poroszlón, Hevesen, Fü­zesabonyban, Kápolnán, Abasáron, Apcon, Recsken, 68 Egri Híradó, 1894. márc. 24., 2. A nemzeti gyász Egerben. Továbbá Sugár István (Eger) közlése egri visszaem­lékezőkre hivatkozva. 69 Egri Híradó, 1894. márc. 24., 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom