Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2003)

Misóczki Lajos: Kossuth emléke a dualizmuskori Heves vármegyében

előtti meghajlással kezdték, a demokrata köriek az összejöveteleiket „Éljen Kossuth Lajos!" vagy „Éljen Kossuth Apánk!" esküfelkiáltással zárták.

5 Az 1868. február 16-án, Csiky Sándor volt demokrata népi forradalmár által alapított Egri Demokrata Kör szintén Kossuthot nevezte meg példaképének.

6 Bár a hevesi ügy megtört, az egri képviselőtestületben 1868. február 2-án emlékeztetőül felolvasták Kossuth Turinban, 1867. október 24-én a városhoz címzett levelét, amelyben megköszönte a testület bizalmi nyilatkozatát.

7 A megemlékezések sokszínűsége az 1870-es évek végéig Kossuth tisztelete vármegyeszerte állandósult. Hangsúlyozandó a tisztelete, mert tettekre ösztönzése a kiegyezés után elhalványult. Azonban a kultusza még életében kibontakozott. 1867 után a Kossuth-tisztelet egyik fontos helyévé a gyöngyösi ferences gimnázium lépett elő. A diákok már nem titokban, 1876-ig minden év április 2-án, Kossuth 1849. évi gyöngyösi tartózkodására emlékezve összejövetelt tartottak. Az utóbbi évtől a megemlékezés önképzőköri összejövetelen történt, amelyen Vágó Ferenc gimnáziumi igazgató is megjelent.

8 A Kossuth tisztelet folyamatos és legodaadóbb szervezőjévé az említett honvédegyletek váltak. Tagjaik nyíltan erősítették a Kossuth iránti rajongást. Ha kellett, még a legnagyobb tekintélyű 1848/1849-es tisztek ellenében is. Erre még 1868. március 29-én adódott alkalom. Ezen a napon Perczel Mór tábornok Kossuth-ellenes beszédet mondott az országos honvédgyűlésen. Emiatt a május 24-i gyűlésen Perczeit a felháborodott honvédegyleti küldöttek, közöttük az egri, azaz a vármegyei és a gyöngyösi elmarasztalták.

9 Sőt a Heves vármegyei honvédegyleti emlékbizottság április 16-i tanácskozásán ismét elhatározták, hogy honvéd emlékszobrot állítanak a kápolnai csatatéren.

10 A szobor eredetileg Kossuth Lajost ábrázolta volna, amint térdelve mondja imáját a csata másnapján. (A csata 1849. február 26-27-én zajlott le.) Azonban ezt a tervet megváltoztatták, mondván, „Kossuth Apánk mégse térdelőhelyzetben örökítessék meg!"

11 (Magyarországon még életében, ez lett volna Kossuthról az első, köztéri szobor.) Ismert, hogy Kossuth nem harcolt a kápolnai csatában. Végül is maradtak „a honvédet ábrázoló" emlékszobor megvalósítása mellett.

12 Mindezzel egy időben pedig a gyöngyösi honvédegylet a hatvani csata emlékét akarta megörökíteni. A Gyöngyösön, 1868. július 13-án rendezett éves közgyűlés jóvá is hagyta a választmány előző napi határozatát a hatvani honvédemlék felállításáról, amelynek pénzadomány-gyűjtőíveit decemberben közzé is tette.

13 Végül is a honvéd emlékoszlopot 1869. április 4-én, a kápolnait december 19-én, az egri honvéd emléktáblát december 21-én leplezték le. Bár egyikre sem került rá Kossuth Lajos neve, mégis mindhárom emlékművel neki is tisztelgett Heves vármegye lakossága. Csiky Sándor a következőt táviratozta Kossuthnak: „A kápolnai ünnepélyről 5000 honfi (üdvözlete) Kossuth Lajosnak, akit a nép nyelvén dicsőít, és énekében magasztal! Üdvöt, áldást 5 MOLNÁR József 1969. 124. 5 SEBESTÉNY Sándor 1972. HML TA S., 163. Már az 1867. júl. 7-i országos honvédgyűlésen bejelentették a gyöngyösi és a Heves vármegyei honvédegylet alapítását. A Honvéd, 1867. szept. 16., 55. Honvédügy. 7 Eger, 1868. febr. 13., 53. Városi ügyek c. rov. 8 MOLNÁR József 1969. 127. 9 A Honvéd, 1868. máj. 11., 148. Honvédügy c. rov. 10 MOLNÁR József 1969. 129. 11 MOLNÁR József 1969. 129. 12 MOLNÁR József 1969. 129. és A Honvéd, 1868. jún. 8., 183. Különfélék. ö A Honvéd, 1868. dec. 21., 410.