Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2003)

Hajagos József: Gyöngyös helyzete és szerepe a szabadságharcban 1849 tavaszán

kialakult hadi helyzetből és az előzményekből következtek, ez nem mondható el a kórházak tisztaságáról. Ezen a téren a kórházak vezetői és a helyi polgári hatóság is elmarasztalható. Langer április 22-i jelentése is „az ellenségtől legtisztátalanabbul hagyott"-ként említi a kórházakat, köztük a gyöngyösit is. Állapota úgy tűnik a későbbiekben sem változhatott, mert Libánovits főhadnagy május 22-én és 23-án a kórház tisztogatása iránt kereste meg a várost.

57 Ez már Meszlényiné Kossuth Zsuzsanna május 18-i vizitje után történt. Az országos főápolónő Barna Ignác főorvos kíséretében szemlélte meg a gyöngyösi katonai kórházat. Számos hiányosságot tapasztaltak, s több dologban intézkedtek is. így pl. szétválasztották az orvosi és a gazdasági irányítást, s Barna Ignác főorvosi utasítást dolgozott ki az ápolás módjára is. Ebben elvárásként szerepel a humánum. Szükségesnek tartotta az ápolók gyakorlati képzését is, valamint azt, hogy asszonyok mellett férfiakat is alkalmazzanak. Utóbbit azért, mert egyes tennivalók, mint pl. a betegek szállítása és emelése nagyobb fizikai erőt igényelnek. Komoly hiányokat találtak a felszerelésben is, ami arra enged következtetni, hogy Langer jelentése óta lényeges változás nem történt. Meszlényiné május 23-án levelet intézett a városhoz a szükséges asztalosmunkák elvégzése érdekében. Az ő hatására kért vélhetően intézkedéseket a tisztaság érdekében Libánovits főhadnagy is. Arról sajnos nincs tudomásunk, hogy a tapasztalt hiányosságok mennyiben szűntek meg a későbbiekben.

58 A város lakossága részvétlenséggel egyáltalán nem vádolható, sőt azt kell mondani, hogy példaadóan járult hozzá a kórház felszereléséért. Adakozás révén 150 szalmazsákot, 146 tollas párnát, 133 párnahajat, 306 lepedőt, 391 inget, 309 lábbelit, 23 törülközőt, 21 paplant 17 pokrócot és 1 matracot adtak át május folyamán a kórháznak, amiért Klapka György helyettes hadügyminiszter nyilvános köszönetet mondott a városnak. Ez 1849 tavaszán az egyik legnagyobb kórházi célra történő felajánlás volt. Összehasonlításként nagyjából ugyanezen időben az egri és a vezekényi nők 46 lábravalót, 45 inget, 13 lepedőt, 29 pólyát és 20 font tépést, a kompolti honleányok pedig 55 inget, 32 gatyát, 27 sebkötőt és 3 lepedőt ajánlottak fel az egri katonai kórháznak.

59 A kórházban nemcsak sebesülteket, hanem betegségben szenvedőket, így kolerásokat, tífuszosokat, bujasenyvi kórosokat (szifiliszeseket) és más okokból gyengélkedőket is kezeltek. Langer jelentésében problémásnak tartotta a könnyebben sebesültek és a „bágyadtak"-nak a súlyos sebesültekkel és a járványokban szenvedőkkel való együttes elhelyezését. így arról intézkedett, „ hogy csak a nehéz sebesültek és betegek helyeztessenek el az ispotályokba, a többiek pedig egy rendezett s alkalmas lakba tétessenek. "

œ Ez azt jelenti, hogy a könnyebb sebesülteket és gyengélkedőket magánházaknál helyezték el. Ok voltak az úgynevezett külső ápoltak. Miután Gyöngyösön csak közbeeső katonai kórházat létesítettek, a súlyosabb sebesülteket is csak addig kezelték helyben, míg azok szállítható állapotba nem kerültek. Ezután más kórházakba, elsősorban Egerbe és a tiszántúli kórházakba szállították őket. Szállításukhoz a városnak kellett előfogatokat biztosítani. A helyben felgyógyult katonáknak a térparancsnokságon kellett jelentkezniük, ahonnan a szállítóházba kerültek. Itt alakulatonként szétválogatták őket és útba indították csapataik után. A kórház 1849 júliusában, az oroszok közeledtére lett felszámolva. Gyöngyösön létesültek katonai raktárak is. A rendház három földszinti helységét kenyér57 HMLV-101/b24. d. 57. » HML V-101to 24. d. 57., KERTÉSZ Erzsébet 1983. 103-104., KAPRONCZAY Károly - SZEMKEŐ Endre 2000.1. k. 150. 59 KÖZLÖNY, 1849. június 1., június 6. 60 MOL H 75 1849:12 393.