Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2001)

Horváth László: Gyöngyöspata története a jobbágyság intézményének megszüntetéséig

boltozatú, oltáraveszteu templomot sikerült újravakoltatni, cserepezni, melyről mind a mai napig egy latin nyelvű felirat tanúskodik a templom falán, melynek magyar fordítása: „Ezt az Isten anyjának, Máriának szentelt templomot most újravakolták és cserepezték Maka Miklós és Kesköny Jakab derék templomatyák áldozatkészségéből. 1610: ok. 13. "

2A Ezen szerény felirat valójában igen nagy munkát takar, a Kassára illetve Jászóra menekült patai főesperes helyett e két templomatya járhatta ki a töröknél a helyreállítások engedélyezését. Újjáépítették az északi fal megerősítésével a boltozatot. A munkálatokat vélhetőleg dél-lengyelországi kőmívesek végezték. A primitív, nehézkes bordák kivitelezése jelentősen eltér a déli hajó esztétikus bordáitól, de ne felejtsük el, hogy most a boltozatot a szerteszét heverő kövek újrahasznosításával kellett megoldani. A boltozat beomlásakor a templom számyasoltárai is elpusztultak, csupán a kőből falazott oltárasztalok maradtak a helyükön. Amikor a falu plébánosa visszatért Jászóról, idegenből hívott pallérokkal hatalmas kőoltárt építtetett, az elpusztult szárnyasoltár formai indítását követve.

25 Ekkor állították a lengyel mesterek a magyar művészeti gyakorlatban teljesen egyedülálló Jessze-fa oltárt. A főoltár lényegében Jézus családfáját ábrázolja. A kő oltárasztalon középütt fekszik a gyertyapadon Izai (Jessze, vagy ahogy a pataiak napjainkig nevezik: Jekse) életnagyságú szobra. Testéből hatalmas fa sarjad, annak ágai tojásdad alakban keretezik a Mária születését ábrázoló festményt. A fa ágain Jézus ószövetségi ősei (királyok és próféták, köztük Salamon és Dávid) ülnek, az összehajló ágak felett pedig Mária trónol, karján a kisdeddel. A fa két oldalán egy-egy kandelábert tartó angyal áll, gyertyáik világítják meg a fatörzsön nyíló tabernákulumajtót. A nyolc méter magas Jessze-fa törzsén iratszalagok kígyóznak, az Énekek Énekéből vett idézetekkel. A déli hajóban 1653-ban állították fel barokk ízlésnek megfelelően a Szent Mihály-oltárt, Király Mihály patai plébános áldozatkészségéből. (A plébános sírlapja, melyet jelenleg a szentélyben láthatunk, az 1960-as évek végén a helyreállítás során került elő.) Az oltár arkangyal képét keretező csavart oszlopok mellett az erényeket jelképező páncélruhás angyalok állnak, az oromzaton a Nap és a Hold felett trónoló, angyalkórussal körülvett Szentháromságot láthatjuk. 1669-ben készült el az azóta elpusztult templomi szószék. Szerencsére az 1881. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv részletesen leírja, hogy a négy evangélista és a négy egyházatya faragott képe díszítette. A szószék tetején Szent Mihály szobra helyezkedett el.

26 Csak némi változást eredményezett a mezőváros életében a reformáció. 1557-ben az addig teljesen katolikus helységben a megszaporodott reformátusoknak már volt saját lelkészük Palotai Pál prédikátor személyében, aki a hódoltság alatt is magyar földesúri védelem alatt állott, viszont a lakosság meghatározó, döntő része mindig megmaradt a katolikus hitben.

27 A megszállás évtizedei alatt a török sosem lakta a helységet, a népesség mindig magyar maradt. Folyamatosan változott, ingadozott ugyan a lakosság száma, a pestisjárványok, a hadjáratok, a nehéz terhek előli elbujdosás folytán, de számtalan ma is élő család őse már az 1500-as évek közepén lakta a várost. Például az 1549-es dézsmajegyzéken már szerepelnek a Czéh, Fazekas, Juhász, Kerekes, Kovács, Kun, Maka, Mácsár, Patai, Sinka, Sipos, Szabó családok.

28 1576-ban felbukkantak a Balogh, Czudar, Danes, Felföldi, Hegedűs, Jósa, Lados, Molnár, Nagy, Sőregi, Tóth, Török családok ősei, 1654-re megérkeztek a Harangozó és 24 LÉVÁRDY Ferenc 1984. 5. 25 LÉVÁRDY Ferenc 1984. 6. 26 DEVERCSÉN YI Dezső - VOIT Pál 1978. 221. 27 HORVÁTH László 2001. 51. 28 BÁN Péter (Szerk.) 1988. 59-60.