Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2001)

Horváth László: Gyöngyöspata története a jobbágyság intézményének megszüntetéséig

vezetette Pata visszafoglalását Giskra huszita hadaitól, már mezővárosi rangra emelkedett a település. Ekkortól az oklevelekben a „villa" (falu) megjelölés helyett következetesen oppidumként (mezővárosként) találjuk Patát.

5 7. kép. Mátyás király 1460-ban kelt oklevele, mely először mezővárosként említi Patát A XVI. század első felében Pata Losonczy Istváné volt, ő azonban Temesvár török ostromakor, 1552-ben életét vesztette. A vagyon Országh Kristófra szállt, aki 1567-ben utód nélkül hunyt el. II. Miksa császár és király (1564-1576) több kérelmező közül Guti Országh Borbálának és férjének, Török Ferencnek, a dunántúli hadak főkapitányának adományozta „hűségük jutalmául" az Országh-vagyon Heves és Külső-Szolnok megyei 44 birtokrészét. Ilyen módon került Pata is a Török család kezére, de Török Ferenc is magvaszakadtan szállott sírjába.

6 A végeláthatatlan és áttekinthetetlen feudális pereskedés még javában tartott, amikor megjelent egy újabb birtokkövetelő. Erősebb és határozottabb, ki nem a bíróságon keresi a maga igazát. Velük szakadt Patára története egyik legsúlyosabb megpróbáltatása: a török hódoltság. 1544 tavaszán Hatvan várának és városának elfoglalásával Pata sorsa is megpecsételődött, a török majd 150 évre befészkelte magát Heves megyébe. 1544 után Pata mezőváros hódoltsági település lett. Mezővárosi jogaiból adódóan Gyöngyössel együtt a térségben viszonylagos kiváltságot élvezett, másrészt előnyére vált az is, 5 OL. DL. 15472. 6 HORVÁTH László 2001. 43.