Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2001)
Pap Ildikó Katalin: X-XI. századi temető- és Árpád-kori településrészlet Vámosgyörk-MHAT Telep lelőhelyen
19. nő 1 db sima hajkarika bronz Oxidnyom a csecsnyúlványnál ? 23. nő 1 db karikagyűrű ónozott bronz 1 db S-végű hajkarika bronz 25. gyermek 1 db fülesgomb ónozott bronz 34. gyemnek 1 db S-végű hajkarika ezüst 35. nő 1 db karikagyűrű ónozott bronz 39. nő 2 db sima hajkarika bronz 1 db karikagyűrű ónozott bronz 41. nő 1 db pántgyűrű bronz 50. nő 1 db sima hajkarika bronz Leletanyag A mellékletes sírok a temetkezések 22 %-át teszik ki. A mellékletek nagy része (85%) a viseleti tárgyak, főképp a karikaékszerek (70%) közül került ki. A 12 mellékletes sír közül 7 női sírban voltak karikaékszerek. Ezeket eredeti helyzetben 4 sírban figyelték meg 14 , s itt a koponya mellől kerültek elő. A temetőben csak sima (4 db)- és S-végű (5 db) hajkarika került elő. Sima haj karikák Sima hajkarikák voltak a 19., 39. és 50. női 15 sírokban. A karikák magas sárgaréztartalmú bronzból készültek, s 2,2-2,3 mm átmérőjűek. A 39. sírban a koponya mindkét, a 19. és 50. sírokban a koponya jobb oldalán helyezkedtek el, de a 19. sírban a koponya bal oldalán megfigyelt oxidnyom alapján joggal feltételezhetjük, hogy az ékszert ebben az esetben is párosan viselték. S-végű és sima hajkarika együtt nem került elő, így kizárható, hogy a temetőben a sima hajkarikák az S-végű hajkarikákat tartó pánt varkocsba vagy homlokpántba akasztását szolgálták. Valószínűsíthető, hogy varkocsszorítóként használták ezt az ékszertípust. Szőke Béla és Vándor László a sima hajkarikákat két típusba sorolja. A kisméretű 1 cm körüli átmérőjű hajkarikákat az egész XI. századra, míg a nagyobb méretű huzalkarikákat a XI. század elejére keltezik 16 . S-végű haj karikák A temetőrészletből 3 női és egy gyermeksírból 5 darab S-végű hajkarika került elő. Három esetben egy-egy darab (9., 23., 34. sírok), egy esetben két hajkarika (10. sír) volt a koponya két oldalán. Az 5 db hajkarika közül 4 ezüstből, egy bronzból készült. A bronz S-végű hajkarika másodlagos helyről, a 23. sírból került elő. Magas sárgaréztartalmú, kör átmetszetű bronzhuzalból készült, rossz minőségű, igen kisméretű. Átm: 1,2-1,3 cm. Huzal vastagság 0,1 cm 17 . Az S-végű hajkarikák a X. sz. utolsó harmadában jelennek meg, és kiszorítják a sima hajkariká14 A 10. váz koponyájának mosásakor, a 23. sír földjéből és a 33. váz mosásakor kerültek elő még hajkarikák. 15 Szőke Béla szerint az egyszerű, nyitott hajkarikák nők, férfiak és gyermekek sírjaiból egyaránt kerülnek elő. SZŐKE Béla 1962. 35. 16 SZŐKE Béla-VÁNDOR László 1987. 54. 17 Pusztaszentlászlón a legkisebb méretű S-végű hajkarika 1,6-1,7 cm átmérőjű volt. SZŐKE Béla-VÁNDOR László 1987. 53.
