Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2001)

Fülöp Lajos: Hugai Ferenc és nyelviskolája

ép") botrányos kalandokba (Grieg: Menyasszonyrablás, Ingrid panasza) keverik. Falujából menekülnie kell. Egészen átadja magát a tobzódásnak és az esztelen szeretkezésnek (Grieg: A manókirály palotájában), mely után feltámad lelkében nemesebb énje (Grieg: Hajnalhasadás), de késő, a múlt visszajár kísérteni, és lelkiismerete nem engedi meg neki, hogy a tisztalelkű Solveig szerelmét elfogadja. Felkeresi anyját, akit haldokolva talál. Csillogó mesét mond neki, úgy zárja le szemét (Grieg: Aase halála). Mint érett férfi, tovább kergeti önző, kalandos álmait, mígnem szerelmi mámorából Anitra csalfa játéka (Grieg: Arab tánc, Anitra tánca) ábrándítja ki, übermensch-császár-álmaiból pedig a kairói bolondokházában szerzett tapasztalatok után tér magához. Közben otthon Solveig rendíthetetlen hűséggel vár (Grieg: Solveig dala) Peer Gyntre, aki öregen, hajótörötten (Grieg: P. G. hazatérése) meg is jő, hogy fejét S. ölébe hajtva találja meg a hitet, reményt és szeretetet. A drámai költemény lényege homályos részletei ellenére is világos: a „Gynt-féle Én" önző elvének megdőlése. Értéke szépségében és belső igazságában van. 5. Ady Endre „ Az Úr Illésként elviszi mind, Kiket nagyon sújt és szeret; Tüzes, gyors szíveket ad nekik, Ezek a tüzes szekerek." (Az Illés szekerén) I. A lángész sok olyan nagy igazságot sejt meg előre, melyet később a tudomány, a művészet és az élet igazol. Újat ad, amely a régivel szemben forradalmi; innen a lángész kálváriája. II. Ady a realizmus és naturalizmus idején lép fel. Pályáját a/ származása (Érmindszent, 1877. nov. 22, - Budapest, 1919. jan. 27.), b/ betegsége (1902) és cl párizsi útja (1904) determinálják. III. Maupassant úgy gondolja, hogy az író személye nem tartozik a nyilvánosság elé. Ady életének intimitásaiba mindenesetre túlságosan belenyúlt a közönség. A művészt művein keresztül kell nézni, de fölösleges rajta viviszekciót végezni. Viszont téved Benedek M., amikor Adyval kapcsolatban azt írja, hogy a lángészt nem magyarázza a környezete. (Az anyám és én. Egy csúf rontás. A fölföldobott kő. Hepehupás, vén Szilágyban). Az Ady-probléma. A művészet hivatása: nemcsak a gondolat, hanem az érzés, sőt a sejtelmek tolmácsolása is. Az élet változása új szépségeket termel a művész lelkében. 6. kép. Piac tér 2. A Húgai Nyelviskola második épülete