Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2001)

B. Gál Edit: Gyöngyös városképi alakulása 1917-1937 között

tási terveinek előkészítésénél jelmerülő, valamint a kormánybiztos működésével kapcsolatos személyi és dologi kiadásokat... viselhesse, hogy a gyöngyösi városépítési alapot egyszer s mindenkorra 3 millió koronával segélyezze. " Ebből a pénzből hozták létre a „Gyöngyös város rendezési alapot". A Belső-Mérges patak megszüntetésének illetve a Külső-Mérgesbe terelésének, valamint a Nagypatak új mederbe terelésének költségeit az állam szintén magára vállalta. A VKM a templomok újjáépítésére 500.000 koronát adott. (7. kép) Kimondja a törvény, hogy Gyöngyösön 15 évi adómentesség illeti meg azokat az épületeket, amelyek a tűzvész által elpusztított területen, vagy a szabályozási tervben megállapított utcavonalon ófalak felhasználása nélkül épülnek, ha legkésőbb 1923. december 31-ig lakható állapotba kerülnek. A belügyminiszter 6 millió korona erejéig kamatmentes előleget bocsáthat a kormánybiztos rendelkezésére, hogy az újjáépítéshez szükséges anyagokat és munkaerőt beszerezhesse. Az előleg 1920. decern- ber 31-ig visszafizetendő. Mindezeken felül a törvény felhatalmazta a pénzügyminisztert, hogy a tényleges szükségleteknek megfelelően 12 millió korona hitelt nyújtson, amely 45 éven át utólagos félévi kamat és tőketörlesztési járadékokban fizetendő vissza. Ebből 3 millió került a középítkezések fedezésére, 9 millió a város által épített lakásokra, illetve a kisajátításokra. A törvény 19. paragrafusa kimondja : „Gyöngyöspüspöki nagyközség és Gyöngyössolymos nagyközség Kertmegi és Nagy-Mérges dűlőben jekvő azon földterülete melyet nyugatról a gyöngyösi határtól kiindulva a Nagy-patak keleti oldala, majd az 1798 és 1799 helyrajzi számú ingatlanok nyugati és északi mesgyéje, északról az 1724, 1309 és 1310 helyrajzi számú dűlőutak déli oldala, keletről és délről Gyöngyös város határa zár kö1. kép. A Szt. Bertalan templom betetőzése a tűzvész után 1921. májusában.