Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2001)

Dér Dezső: Puky Miklós, az 1848-49-es szabadságharc kormánybiztosa

honvédek és nemzetőrök felfegyverzésére beszolgáltatott fegyvereiket, amelyeknek kötelező begyűjtését Szemere kormánybiztos még december 20-án rendelte el. A Puky elnökletével január 10-én összeülő megyei bizottmány ezért elhatározta Szemerének ez ügyben történő mielőbbi megkeresését. A felső-magyarországi teljhatalmú kormánybiztos a megyének adott válaszában elutasította a kérést, és január 12-én újabb rendeletet adott ki a még magánkézen lévő fegyverek, valamint a vármegyei hajdúk lőfegyvereinek begyűjtésére.

31 Ekkor már Puky Miklós volt a vármegye elsőalispánja. Blaskovics lemondása után ugyanis január 3-án a megyei közgyűlés egyhangúlag választotta meg őt erre a tisztségre. A megye még abban a hónapban az előretörő császári csapatok működésének hatáskörébe került. Január második felében a Schlik megerősítésére küldött Schulzig hadosztály vonult át rajta. Puky még ezt megelőzően - az OHB utasításainak megfelelően - a megyében lévő újoncokat, ruhaneműket és az ottani sóházak pénzkészleteit Papp Pál felügyelete alatt Debrecenbe indította, majd maga is odaindult.

32 Január 29-én Kossuth Lajos Puky Miklóst - a hadszervezésben játszott érdemeire, illetve közismert erélyességére való tekintettel - Komárom megye és a vár kormánybiztosának nevezte ki.

33 Komárom teljhatalmú kormánybiztosa Puky február 4-én érkezett meg az ellenség erői által lassan körülzárt komáromi várba, ezt követően, február 7-én hirdették ki kormánybiztosi megbízólevelét. A hatalom, amellyel az OHB felruházta és amelynek határai meglehetősen tisztázatlanok voltak, nemcsak a megyére, hanem a várra is kiterjedt, ami a helyi katonai vezetéssel könnyen konfrontációt eredményezhetett. Mindemellett a komáromi hadvezetés igen jó viszonyban állt a Puky megérkezéséig a kormánybiztosi teendőket ideiglenesen ellátó Jeszenák János báróval, a császáriak által megszállt Nyitra vármegye főispánjával, akit feltételezhetően sértett Puky Komáromba való kinevezése. Az első összeütközés a várőrség parancsnokával, Kosztolányi Móric ezredessel történt, aki a várkormány több más tagjával együtt kétségbe vonta a kormánybiztosnak a várra vonatkozó hatáskörét és ebben a kérdésben Debrecenhez fordult. Másrészt Kosztolányi, aki a főispáni szálláson rendezte be irodáját, nem volt hajlandó azt átadni az újonnan kinevezett kormánybiztosnak. Puky, hogy tekintélyét mielőbb megalapozza, huszonnégy órát adott Kosztolányinak a lakhely kiürítésére, amelyet nemsokára el is foglalhatott. Egyszersmind jelentést küldött az OHB-nak a Komáromban tapasztaltakról és ezzel kapcsolatosan tett javaslatainak el nem fogadása esetén kérte tisztségéből való mielőbbi felmentését.

34 31 KLÖM XIII: 692.; HML IV-l/a 154. k. 12., 120., 126.; HL 1848/49 52/212.; HERMANN Róbert-PELYACH István: 322-323. 32 JUHÁSZ István 1986. 22.; KLÖM XIV: 107. és 131.; HML IV-l/a 154. k. 154. 33 Mellette Amtmann Jenő, komáromi polgármester, a város kormánybiztosává lett kinevezve. Puky és Amtmann kinevezésének fő oka volt, hogy mind Komárom megye, mind pedig Komárom város kormánybiztosai: Halasy Ede és Sárközy József, valamint a megye főispánja, gr. Nádasdy Lipót is visszavonult hivatalától, így a stratégiailag igen fontos terület kormánybiztos nélkül maradt. Mindamellett megjegyezendő, hogy Amtmann, elfoglaltságára való tekintettel nem fogadta el kormánybiztosi kinevezését. KLÖM XIV: 269. 34 MOL H 2 OHB 1849: 2695., 2697.; SZINNYEI József 1887. 76.; PUKY Miklós 1885. 164-166.; Puky febr. 14-i, OHB-hoz írt jelentése: MOL H2 OHB 1849: 3600. A levéllel Debrecenbe küldött Nagy József márc. 7-én tért vissza Komáromba Kossuth Kosztolányi eljárását elítélő válaszával. KLÖM XIV: 516-522.