Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2001)

Dér Dezső: Puky Miklós, az 1848-49-es szabadságharc kormánybiztosa

előbbi kiállítását az is, hogy Batthyány szeptember 26-i rendeletében a 4525 főnek csupán az első negyedét kellett mozgósítani, a második negyednek pedig készenlétben tartását írta elő. Puky ezt október 1 -jén közölte a megye szolgabíráival, akik ennek megfelelően megtették a szükséges intézkedéseket. Szeptember végére a kormánybiztos már örömmel értesíthette Batthyányt: ,A katona állítás jobb sükerrel megyén mintsem előre gondoltam; reménylem rövid idő alatt az egész illetőséget kifogom állíttatni... "'

4 Emellett azonban számos problémával kellett szembesülnie. Elsőként komoly gondok mutatkoztak az újoncok ellátásával. Puky - a szükséges ruhaneműek beszerzésére és a 20 pengő forint foglalópénzek kifizetésére - az eddig adómentességet élvező megyei nemességre 150 000 forint külön adót vetett ki, amelynek október 15-ig való behajtására a járások tisztviselői lettek megbízva. Ezen időszak alatt az újoncozás anyagi terheinek fedezését a központi kormányzattól próbálta elérni. Azonban a kormánytól kért támogatás nem érkezett meg, és nem került sor a kivetett adó határidőig történő beszedésére sem. A megbízott adószedő ugyanis beteget jelentett, s miután „.. .a többi tisztviselők pedig - ...sokszoros hivatalbeli elfoglaltság által...akadályozva lévén...", új adószedőt kellett kinevezni. Ráadásul ennek az összegnek, amely az új adóból be is folyt az ún. öltöztetési pénztárba, az állomány napi díjára fordítódott, amelyet a hadi pénztárból kellett volna fizetni. Puky erről azonnal értesítette a Hadügyminisztériumot (HM), és kérte a kiadott összegnek a hadiadóból való mielőbbi megtérítését.

15 Külön nehézséget okozott az is, amikor szeptember végén Kossuth, mint teljhatalmú népfelkelési kormánybiztos általános népfelkelést hirdetett, ugyanis ez az újoncozást nagy mértékben megnehezítette. Puky ezért Batthyányhoz fordult: „...felkérem Minister Elnök Urat határozott utasítás adásra, hogy az illy esetbe a 'katona állításra nézve miként rendelkezzek, mert mind a kettőt teljesítenem lehetetlen".

16 A ruházattal való ellátás szintén komoly gondot jelentett. Batthyány szeptember 18-i, a megyéhez írt levele alapján a sereg „ruhaneműbeli ellátását" az illető hadparancsnokságnak kellett volna elvégeznie. Puky mindenesetre megtette a kellő intézkedéseket: a megyében lévő mestereknek adott megbízást a szükséges ruhanemű, illetve ruházati felszerelés elkészítésére, azonban az alapanyagokból (posztóból, bőrből) állandó hiány mutatkozott. Ilyen körülmények mellett, az október elejétől gyorsan szaporodó újoncok ruházattal való ellátására a helyi ipar kevésnek bizonyult. Puky október 14-én már kénytelen volt az OHBtól igényelni ruhákat, bakancsokat, ágyneműket és zsákokat.

17 Ami leginkább problémát okozott, az a felállítandó csapatok felfegyverzése volt. Puky már szeptember 28-án kelt levelében felhívta a miniszterelnök figyelmét arra, hogy „...mivel itt még pénzen sem lehet fegyvert kapni, méltóztasson úgy rendelkezni, hogy 4000főt meghaladó katonáink fegyverrel el láttassanak". Minthogy semmiféle fegyver nem érkezett Pestről, október 12-én megismételte kérését (immár az OHB-nak címezve) azzal érvelve, 14 Idézet: MOL H 92 ONHT 1848:4679.; Batthyány rendeletei MOL H 13 BM 1848-10-333. Közli: URBAN Aladár 1999. II. 1449-1450., MOL H 92 1848:4441. Közli: URBAN Aladár 1999. II. 1627-28.; HML IV-I/a 152. k. 2265., 2268., 2269.; MOL H 123 jegyzőkönyvi másolatok. 15 Idézet: HML IV-I/a 152. k. 2367.; MOL H 92 ONHT 1848:4679., 8548.; KÖZLÖNY 1848. okt. 5. 16 Idézet: MOL H 92 1848: 4674.; HL 1848/49 2/169; KÖZLÖNY 1848 október 5. 17 MOL H 92 1848:4792., 5849.; MOL H 2 OHB 1848:1091.