Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2001)
Hajagos József: Egy gyalogos huszárcsíny és következményei. Jakab Mihály gyöngyösi polgármester és gróf Montecuccoli ezredes elfogása
A megye és Gyöngyös helyzete 1849 januárjában Heves megyét 1849 januárjáig elkerülték a háborús események. A háború valóságát addig csak nemzetőrségének több esetben történt mozgósítása, a honvédségbe történő újoncozás, a főbb utakon megnövekedett forgalom, amelynek jelentős részét a katonai szállítások tették ki, jelentették. A fuvarozás terhei különösen a főbb útvonalak mentén, illetve a tiszai átkelők mentén fekvő településeknek jelentettek egyre nagyobb terhet. Szolnok esetében az átvonuló katonaság és nemzetőrség elszállásolása és ellátása is komoly igénybevételként jelentkezett. 1849 januárjában a megye Tiszától nyugatra eső része senki földjének számított. A Schulzig-hadosztály január 20-i megjelenéséig ellenséges katonaság - Szolnokot nem számítva - nem lépett a megye területére. Tartósan akkor sem szállták meg, csak átvonultak rajta a Pestet Miskolccal összekötő útvonalon. A Schulzig-hadosztály január 20-25-ike közötti átvonulása után pedig csak kisebb „szállongó" csapatok, járőrök és szállítmányok haladtak át a fenti országúton. Ezek az átvonulások nemcsak a Tiszai járást, de a másik 3 járás (Mátra, Tárna, Gyöngyösi) jelentős részeit sem érintették közvetlenül. Igy pl. a megyei vezetés is szinte zavartalanul folytatta tevékenységét Egerben. Schulzig átvonulásakor megelégedett az egri elöljáróság hódoló követségének Mezőkövesdre történő kirendelésével. 30 Ilyen körülmények között a megyei vezetés (állandó bizottmány, tisztségviselőkből álló kisgyűlés) egészen február 9-ig Egerben tartotta gyűléseit, s csak ekkor határozták el a Tiszafüredre történő átköltözést. A január 3-án tartott állandó bizottmányi közgyűlésen megújították a tisztikart is. A lemondott Blaskovics Gyula elsőalispán helyére Puky Miklós másodalispánt választották meg, aki szeptember óta kormánybiztosként is tevékenykedett a megyében, helyére pedig Halasy Gáspárt, a Tárna járás főszolgabíróját választották meg. Mátyus Ferenc cs. kir biztos január 20-án Hatvanból intézett levelet a megyei vezetéshez, amely többek között felhívta a vármegyei tisztikart, „hogy helyén maradjon, az érkező csapatokatfogadják, élelmezéséről gondoskodjanak, aki ezt nem teljesíti, mint lázadó kezeltetik, tehát az Egerben létező tisztikar hódolatát küldje be... " A megyei vezetés ezt a január 22-i kisgyűlésen tárgyalta meg, s a kivárás taktikáját választotta, vagyis a hódolati nyilatkozatot nem tette meg. Ugyanakkor csak a veszély elhárultával, január 29-én szólította fel a megyei tisztségviselőket arra, hogy az ellenségnek semmiféle szolgálatot ne teljesítsenek. 31 Ez vonatkozott a városokra is. Eddig tehát a városok, így Gyöngyös sem kaptak hivatalos megyei útmutatást a követendő magatartásra nézve. A megyei vezetés élen január 29-től már Halasy Gáspár állt, mivel Puky Miklóst ezen a napon az OHB Komárom vármegyébe nevezte ki kormánybiztosnak. 32 így megállapíthatjuk, hogy a megye részéről Gyöngyös nem kapott utasítást a követendő magatartásról. A területileg illetékes szolgabírák, Kürthy Károly és Izsák László Schulzig csapatainak közeledtekor elhagyták helyüket és biztonságos helyre távoztak. Január közepén egyébként az is bizonytalan volt, hogy egyáltalán folytatódik-e a magyar ellenállás. Az ellenállást több politikus is értelmetlennek tartotta. Közéjük tartoztak pl. azok az országgyűlési képviselők, akik nem mentek el Debrecenbe. Az egyházi vezetők közül is sokan erre a meggyőződésre jutottak. Közéjük tartozott Hám János megbízott esztergomi érsek is. Ó ja30 HERMANN Róbert - PELYACH István 1990. 351. 31 SZEDERKÉNYI Nándor 1893. 403-404. 32 OL H 2 OHB 1849:1197., HAJAGOS József 1998. 135.
