Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2001)
Varga Sándor: A hasonszervi gyógymód
A kórház igazgatója már 1839-ben számvetést készített „az allopatikus és homeopatikus gyógyszerrendek felett...mely utóbbinak eredményét az akkori orvosi főkönyvek őrzik". 53 Bár az említett orvosi főkönyvek nem maradtak fenn, világos, hogy miután Homer nem utasította vissza az első adományt - a kórházépületet - amely a homeopátia alkalmazására egyben kötelezte is, és elfogadta az első pénzadományt báró Podmaniczkytől, így nem is lehet kérdés, hogy az idézett számvetés milyen eredménnyel zárulhatott, függetlenül Horner elveitől. Zavartalan is volt a gyógyítás egészen 1848-ig. Ekkor Homert a szabadságharc hadügyminisztere 54 a pesti Ludoviceum 55 orvosává nevezte ki. A kórházbizottság nem hirdetett pályázatot, mint ahogy azt az alapszabály szerint tennie kellett volna, hanem Pirkler Antal orvost állította a helyére. Működéséről sokat nem tudunk, legfontosabb ténykedése az volt, hogy az igazgatói székbe kerülése után azonnal megszüntette a gyöngyösi kórházban a homeopata elvek szerinti gyógyítást és bevezette az allopatikus gyógymódot. Jogilag ez azért volt érdekes, mert a Podmaniczky-féle alapítvány ekkor már nyolc éve életben volt. Nem tudunk arról, hogy ennek az alapszabállyal ellentétes intézkedésnek jogi következménye lett volna. Sajnos, Horner szabadságharc alatti tevékenységéről is kevés adat maradt fenn, csupán annyit tudunk, hogy pesti hivatalát 1849 januárjáig töltötte be, mert ekkor az osztrák császári hadsereg parancsnoka Windischgraetz a Ludoviceumot bezáratta. Nem tudunk arról sem, hogy pesti működése miatt érte volna Hornért a későbbiekben bármilyen retorzió, hiszen a Ludoviceum bezárása után visszatért Gyöngyösre és újra elfoglalta a város tisztiorvosi hivatalát. Közben Pirkler igazgató tovább igazgatta a kórházat az allopatia elvei szerint. Működésének eredménye az lett, hogy a Homer idejében szerzett tőkék és kamataik jórészt felhasználásra kerültek (nem az alapítványok). Homer emberi tulajdonságait is mutatja, hogy ezt a tényt csak jóval később, 1889-ben a „Gyöngyös" című lapban hozta a város közvéleményének tudomására. Az akkori állapotokat jellemezve írta: „... a betegek már csak cserépbögréből enyhíthették szomjaikat." 56 1853-ban Pirkler igazgató tisztségéről lemondott. Újra Horner lett a kórház igazgatója. Első intézkedése a homeopata 11. kép. A gyöngyösi kórház épülete 1857-ben, az új kórház irányából (vízfestmény, jelenleg a kórház igazgató-főorvosának irodájában) 53 Dezséri BACHÓ László 1938. 46. 54 Mészáros Lázár volt. 55 Az intézmény később Ludovika Akadémia néven működött tovább 1945-ig. (A többször hivatkozott Dezséri BACHÓ László a Ludovika Akadémia tanára volt.) 56 VARGA Sándor 1988. 1.
