Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2001)

Varga Sándor: A hasonszervi gyógymód

szerforgalom már ezt megelőzően is működött. Talán ezért is meglepő, hogy a kórház javára tett adományokat „... kötelezvényekben Linczner János Gyógyszerész Úr!...az örökös időre tett alapítványokat 200 forinttal nevelte. "

38 Arra vonatkozóan, hogy a gyöngyösi kórházban valóban a homeopátia elvei szerint gyógyítottak-e hosszú ideig csupán Dezséri Bachó László „A gyöngyösi Alapítványi Közkórház története" című, 1938-ban megjelent igen alapos és tárgyszerű könyve szolgáltatott némi bizonyítékot. Rajta kívül Dr. Misóczki Lajos tesz még erről említést „A gyöngyösi Bugát Pál Kórház 150 éve" című könyvében, igaz hogy ebben a hasonszenvi gyógymódot „téves megfigyelésen alapuló tan"-nak minősíti. Említettem már Bartus József tanulmányát, amely ugyan más témáról szól, de megemlíti a gyöngyösi kórházat az első magyar homeopata kórházként. (Igaz, hogy soha nem állt az irgalmas rend kezelésében, mint ahogy a szerző állítja.)

39 A történészek és a témával foglalkozók nem fordítottak kellő figyelmet a fennmaradt csekély számú dokumentum felkutatására és publikálására, így jelen sorok írója került abba a szerencsés helyzetbe, hogy elsőként közzéteheti azokat, melyeknek egy része a „Gyöngyösi Kalendárium 2001." lapjain a közelmúltban megjelent. 1840. április 12-én adták ki a gyöngyösi kórház első alapszabályát. Ez említi először Dr. Horner homeopata kötődését. „3-szor. Horner István orvos úr, a' hasonszenvészetnek több évi barátja, a'kórházi betegeknek állandóan, Filó József, Pirkler Antal orvos és Goth Pál sebész urak

40 ... ingyen való gyógyításra és segedelmére, valamint Liczner János gyógyszerész...ezen szíves ajánlatok köszönettel fogadtattak. "

4I Ebből az időből Dezséri Bachó László már említett kórháztörténete is tartalmaz néhány adatot a homeopátia gyöngyösi történetéhez. A kórházalapítás körülményeit taglalva a következőket írja: ,Alapos helyszíni szemle után a mostani kórházépület helyén állott épületet, melynek tulajdonosa az akkor Erdőkövesden lakó báró Orczy Józsefié szül. Pejasevich Franciska grófnő, a hasonszenvészeti gyógymódnak lelkes híve volt, találta a legalkaImasabnak. Ennek az épületnek egy részét ajánlotta fel a grófnő kórházi célokra"

41 Dezséri Bachónak még lehetősége lehetett arra is, hogy a XIX. század sajtóját eredetiben olvassa, így kerülhetett a kezébe a „Regélő" című pesti lap 1838. október havi száma, amely beszámol a gyöngyösi kórház alapításáról: „...a' fenntisztelt Horner tanár úr a' hasonszenvészetnek több évbeli barátja élete fogytáig (melyet Isten hosszúra terjeszen) ajálkozik a' kórház betegeknek ingyeni rendes gyógyítására 43

... Egész Gyöngyös örömlázadásban volt, melly estve a'casinóban a legvidámabb tánczban töre-ki".

44 Az alapítás évében mindössze hat-hat ággyal (egy női és egy férfi kórterem) rendelkezett a kórház.

45 Horner gondoskodott arról, hogy rendelkezésre álljon a gyógyításhoz szükséges anyagi erőforrás. Mivel a kórház létrehozásától kezdve alapítványi jellegű volt, ezért természetes, 38 Névsora a gyöngyösi... 1840. 9. 39 V. ö.: VARGA Sándor 1997. „a Paulai Szent Vince rendi izgalmas nó'vérek..." 40 A korabeli szakmai és közfelfogásnak megfelelően ez a dokumentum is különbséget tesz az „orvosok" és a „sebészek" között. A sebészet még ez idő tájt is lebecsült területe volt az orvoslásnak. Nem volt véletlen Bugát Pál lesújtó véleménye sem, amikor 1824-ben a pesti egyetem sebészeti tanszékét átvette, hiszen mint írta csak „félértékű tanszék"-et kapott, melynek hallgatóiból „csak sebész lesz és nem igazi orvos". 41 A gyöngyösi Gyógyintézet... 1840.6. 42 Dezséri BACHÓ László 1938. 23-24. 43 Ez csak a kórházalapítás első éveiben volt így, 1857-ben Horner fizetése már évi 400 forint volt. 44 Dezséri BACHÓ László 1938. 28. 45 VARGA Sándor 1995. 15.