Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2001)
Varga Sándor: A hasonszervi gyógymód
azt is, hogy a város tanácsa időről időre tiltó közegészségügyi rendeleteket adott ki, melyeknek sajnos kevés foganatja volt. Hiába kérte több polgár 1837-ben a tanácsot, hogy „csináljon rendet a Fazekasok utcájában, mert a lakosság a nagy bűz miatt ablakot sem mer nyitni." A rendelkezés ugyan megszületett, ennek ellenére Draskovich gróf tiszttartója az ürszékek tartalmát rendszeresen az utcában öntötte ki. 34 Nem volt jobb a helyzet a vásártéren sem. A tarthatatlan állapotok megszüntetésére már 1824-ben tanácsi rendelet született, mely szerint: ,A Tisztelendő Barátok Kertje mellett, ahol a Deszkások szoktak árulni, és azon a ' vidéken levő lakosok azt a panaszt tették, hogy oda Törkölyt hordván, és más undokságokat, azokat a Sertések fel túrván, melly illetlen szokás által mind a'vásár hely romlik mind pedig a Templomba való járás ... és az egészségre nézveis káros, mellyre végeztetett, hogy Dobbszó által az oda-való vitele az olyantén büdösítő szemeteknek eltiltatván, az által hágókra szorosan fel vigyázzanak, hogy a Publicumnak praevaricatorai (megvesztegetői) példásan meg bűntettbe s s enek. " 35 Ezeken az állapotokon szeretett volna Horner változtatni. A közegészségügyi helyzet javulását egy kórház alapításával remélte elérni, amelyben majd az általa alkalmazott gyógymód - a homeopátia - elvei szerint kezelik a betegeket. Terve csak részben sikerült, mert nagy álma, a kórház ugyan 1838. szeptember 16-án megnyílt, a közegészségügy várt javulása azonban ettől nem következett be. Jogosan kesergett több mint hetven évvel később a város akkori polgármestere, Kemény János: „...a város vágóhídja rozoga, célszerűtlen, patkányok által inficiált telepe... Eveken át a poros, piszkos helyen árulták nálunk a sátoros húst. A tőkét, amelyen a húst kimérték, lenyalták a kóbor kutyák, a sátrak fáit millió számban lepik el a mindent összerondító legyek." A kutak nagy része „... a szemétrétegen átfúrt ürszékek közelében lévő meszes talajvízzel fertőzött volt, a temetők mellett még azáltal is fertőzve, hogy a holtak esőzés által meglocsolt maradványait is érintették. " 36 Dr. Horner ideája tehát nem vált valóra. A kórház megalapítása Gyöngyös közegészségügyi helyzetén szinte semmit nem javított. Az alapvető hiányosság, a csatornázás és a vezetékes víz hiánya mellett még rontotta a helyzetet a városlakók életmódjából fakadó jó néhány egészségügyi hiányosság. Dr. Horner kezdettől fogva abban bízott, hogy az általa alapított intézmény igazgatói székét is elnyeri. Erre minden esélye megvolt, hiszen a városban nagy népszerűségnek örvendett, és olyan magas rangú pártfogókat tudhatott maga mellett, mint Hanisz Imre, Berecz Ferenc megyei főügyész, vagy Nagy János prépost plébános. A vágya teljesült és Dr. Horner, mint az általa alapított kórház első igazgatója évtizedeken keresztül alkalmazta a hasonszenvészetet Gyöngyösön, igaz kisebb-nagyobb törésekkel. Széles körű támogatottsága mellett már kezdetben is bőven akadtak ellenzői is, különösen a gyöngyösi orvosok körében. Ilyen volt Dr. Pirkler Antal is, akiről a későbbiekben még szó esik. 37 A gyógyszerészek között sem aratott osztatlan sikert. Elsősorban a forgalmat féltették, hiszen a homeopata orvosok - mint említettem - az 1840-es évek végétől gyógyszereiket szabadon árulhatták, ez azonban a hivatalos, állami engedélyezés volt, a szabad gyógy34 VARGA Sándor 1995. 14. 35 Gyöngyös város... 1984. 289-290. 36 KEMÉNY János 1911. 91-103. 37 Gyöngyösön praktizáló orvos volt, akit az 1988-ban megjelent „A gyöngyösi kórház története 1938-1955" című könyvem bevezetőjében - tévesen - nem soroltam a gyöngyösi kórház igazgatói közé.
