Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2001)
Varga Sándor: A hasonszervi gyógymód
gyösön 1838-ban megnyílt az ország első és a lipcsei után a világ második homeopata kórháza is. Az 1848-as forradalom győzelme utáni egyetemi reformok eredményeképpen a homeopátia tanítását felvették a pesti egyetem tantervébe. A homeopata orvosok szabadon árulhatták gyógyszereiket, míg a gyógyszerárusítás joga nem illette meg a hagyományos gyógymódot alkalmazó orvosokat. A homeopátia továbbfejlődése a szabadságharc bukása után átmenetileg megakadt, elsősorban Almási Balogh Pál politikai meghurcolása miatt (utaltam az előzőekben Kossuth Lajossal való szoros kapcsolatára). Az átmeneti megtorpanás után azonban a hasonszenvi gyógymód újra életre kelt. 1865-ben megalakult a Magyar Hasonszenvi Orvosegyesület, 1866-ban megjelent a „Hasonszenvi Lapok", és Magyarország ezekben az években a homeopátia európai fellegvárává vált. A kor legtermékenyebb homeopata publicistája kétségtelenül Dr. Argenti Döme volt. Két kötetben jelentette meg legjelentősebb művét, amelybe érdemes belalapozni. „Gyógyszertanunk megtanulására fáradhatatlan szorgalom szükséges. Harminczkét éve tanulmányozom e tant, hogy a gyógyszereknek jellemző tulajdonságait kifürkésszem. Hahnemann... gyógyszertanait a h. folyóiratokat e czélra naponta forgatom, ezek után szemeltem ki egyenkint minden orvosságnál az essentiális symptómákat ... éjeimet áldozám fel, nem sajnálván ebbeli roppant fáradozásaimat, minden sorírásnál áldván Hahnemannt, ki gyógyszertana által megismertette a gyógyszerek valódi erejét és ekép biztos alapot készített hasonszenvi gyógytanunknak, mely szerint biztos gyógyelvre támaszkodva működhetünk a szenvedő emberiség üdvére. " M Ugyancsak Argenti javasolta a „Hasonszenvi Lapok"-ban megjelent írásában a homeopata tanok ismételt felvételét az egyetem tantervébe. 26 A javaslatot Eötvös József kultuszminiszter elutasította, az országgyűlés azonban 1870-ben megszavazta, így 1871-ben a budapesti egyetemen két homeopata tanszék is létesült, az egyik vezetője Bakody Tivadar lett. Ez a tény aztán nagy felháborodást váltott ki a szakmai körök jelentős részénél. Nemcsak maga az egyetem, hanem a vidéki orvos-gyógyszerészi egyesületek, és az Országos Közegészségügyi Tanács is bejelentette tiltakozását, szakmai érvekre, és a homeopátia hanyatlására hivatkozva. Érték a homeopátiát korábban is támadások, különösen az „Orvosi Tár" című orvosi folyóirat részéről. Ezt a lapot megalapításától (1831) megszűnéséig Bugát Pál szerkesztette, kezdetben Schedel Ferenccel, később pedig Flór Ferenccel. Az „Orvosi Tár" 1847-ben még így Ítélte meg a homeopátiát: Részemről meg nem foghatom, a nálunknál sokkal műveltebb nemzetek mint p. o. gallok és angolok hogy kaphattak a szemük előtt megszülemlett és mégis holt annyiféle csélcsapságon és haszontalanságon, mint p. o. a magnetismus... a homeopátia". 11 "Ha úgy tetszik, csak három orvosságrulp.o. ... a higanyrul és a kinárul 1 * vagy moschusrul olvassuk meg minden kapható pharmacológiánkat (gyógyszertan) megolvasván egy oldalrul azon orczátlan hazudozások halmazát fogják találni... úgy más részrül, ha valaki csalafintaságbul p. o. mind azon betegségeket összeírná, mellyek ellen a mondott szerek pro25 ARGENTI Döme 1877. 108. 26 Emlékezetes, hogy ez 1848-ban megtörtént, de a szabadságharc bukása után lekerült a napirendről. 27 Orvosi Tár 1847. 5. 28 Lásd 9. jegyzet.
