Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2001)

Csiffáry Gergely: Az Északi Középhegység ritka állatfajainak zoológiai adatai a történelmi dokumentumokban

madásai elől. Erdélyi babona szerint a farkas szemeit a köntös aljában kell hordozni, hogy ne árthasson. A dunántúli Siklóson egy kéziratos napló feljegyzései szerint farkasfogat kellett ruhába kötve, nyakban hordozni, ahhoz hogy valaki puska és szablya ellen védve legyen." Erdélyben a régi babonás szokás volt karácsonykor Ádám-Éva napján, hogy a juhnyíró olló élét kötővel összekötötték, és csak újév után oldották ki, hogy a farkas ne fogja meg a bárányt; hogy a szája ne legyen nyitva a farkasnak, vagyishogy tavasszal a kihajtás után a bárányok ne essenek a fenevad áldozatául. Karácsonytól újévig nemcsak a juhnyíró ollót, hanem a házban mindenféle ollónak be van kötve az éle. Ez idő alatt mindent csak késsel vagy bicskával vágtak.

54 A moldvai csángóknál Szent András éjszakáján (november 30-án) szintén összekötik az ollót, hogy a falánk farkasnak ezzel jelképesen összekössék a száját. Az itteni Gajna faluban András estéjén fokhagymával kenik meg a kaput, az ajtót a farkas ellen. Klézse faluban szintén fokhagymával keresztezik meg a házon, istállón az ajtót, ablakot, hogy a fenevad elkerülje a hajlékot, családot, mert éppen András hetében van a legnagyobb hatalma az ember megtámadására.

55 Gyöngyöshalászon a néphagyomány szerint a Jézus keresztjéről vagy az ún. Laposi keresztről azt tartják, hogy egy kéményseprő Gyöngyösről ment Adácsra és megtámadta a farkas. A szerencsétlen ember felült a kereszt tetejére, de az ordas addig várt, amíg az ember leesett, s akkor megette.

56 A Heves megyei falucsúfolók közt Kerecsend község lakóiról azt tartják: Farkasgégén kibocsátott kerecsendiek. Az Alföld tiszántúli részén ez közkeletű mondás a farkasgégén eresztett jelző. Ezzel rendszerint a szilaj, rakoncátlan, lármás gyereket illetik például Karcagon. Ennek a ma már érthetetlen szólásnak az eredetét a régiek méhészkedő tudománya teszi értelmezhetővé. A nép ma is varázserőt tulajdonít a farkas gégéjének, s éppen ezért, ha farkast ejt el, annak a gégéjét kiveszi, s megszárítva elteszi, majd ezután a méhkas kirepülő nyílásába rakja. Ezen eresztik ki a méheket, hogy ezzel mintegy az ordas bátorságát, szilaj sághát, f alánkságát a méhekbe varázsolja.

57 Mormota (Arctomys alpina) Ha napjainkban valaki mormotát akarna látni, akkor az illetőnek az ausztriai Schnéebergig kellene utaznia. Mára végleg kipusztult ez az állat, viszont a XVIII. szá5. kép. zadban még a Mátrában őshonos volt. A mormota régi Mormota (Arctomys alpina) magyar neve hortyogó egér. A XIX. század első negye53 CSŐRE Pál 1980.186. 54 BALASSA Iván 1989. 163-164. 55 BÁLINT Sándor 1977.1. 508-509. 56 Heves megye földrajzi nevei, 1988. IV. 199. 57 BELEZNAI Zsuzsanna 1986. 249. 58 MÁRTON, Johannes 1823. II. 208.