Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2001)

Horváth László: Gyöngyöspata története a jobbágyság intézményének megszüntetéséig

kon, lezüllött katonákon kívül az összes átvonuló hadsereget élelmezni kényszerültek, a megtorlást elkerülendő. Sokszor még Szolnokra, Hatvanba, Egerbe is utánuk kellett szállítani a kenyeret, bort. 1685 és 1689 között a Patán átvonuló katonaság és a hajdúk összesen 174 880 forint kárt okoztak a lakosságnak.

45 Az egyik legmegrázóbb forrás a korból a beszédes című ,JMink patai elfogyott szegénység... " kezdetű levél. „Ertjük, hogy kegyelmetek reánk akarja vetni a portákat. De az pusztulásunkra tekintve elfogytunk az sok hatalmas hajdúknak és katonáknak rajtunk regnálások végett. Kenyerünket mind elhordták, borainkat megitták, marháinkat elhajtották... Mostan is az török urainknak adósok vagyunk nekik tartozandó adókkal, egyetmással, borpénzekkel, minden dézsmabúzával. Ezért tartják Egerben siralmas rabságban, vasban és tömlöcben szegény bíróinkat és esküdteinket ...A rettenetes súlyos kvártélyozás is elfogyasztott bennünket, az nem fizetés miatt bora sem maradván az szegénységnek. Csak úgy csellengünk, mint egy köpüben tíz méhecske, akinek csak el kell veszni. Ha Kegyelmetek az portázásbul, adózásból ki nem hagy, bizony elpusztulunk és semmivé leszünk. "

46 A pusztulás persze viszonylagos. A sok száz - sokszor végleg - elpusztult településhez képest Pata elszegényedése, elnyomorodása nem volt olyan égbekiáltó. Még egy időre az is felmerült, hogy rendszeresen Pata városában ülésezzen a sokáig a törvényhatóságból is száműzött megyei közgyűlés. 1688. decemberében a közgyűlésen kimondatott: „Isten kegyelméből és ő felsége győzelmes hadainak jóvoltából a megye területe a török uralomtól immár mentes lévén, van tehát hely hol a közgyűlések és törvényszékek biztonságban tarthatók, - ezért közgyűlési helyekül felváltva Gyöngyös, Pásztó és Pata városok tűzetnek ki. "

41 A dolognak némileg szépséghibája, hogy Patán nyomát sem találtam a későbbieknek közgyűlésnek- leszámítva az 1709. évit, melyet a pestisjárvány miatt tétettek Patára.

48 A település kizsigerelése nem ért véget. Az újonnan felállított hivatalok költségeit kivetik a még lakott települések nyakára. A vármegye közgyűlése 1689-ben - a lakosság viszonylag nagy száma miatt -, 1300 forint porciót vettet ki Patára. (Csak viszonyításként közlöm, hogy ugyanekkor a benépesedő Sólymos 250, Tarján 265, Oroszi 260, Abasár 433 forintot fizetett ki.)

49 Nem véletlen tehát az, hogy folyamatosan „villongás" kíséri az adóbehajtásokat Patán. 1692-ben még mindig a hadsereg pusztításai szabnak keretet az élet menetének. Ekkorra már gróf Koháry István, kihez ez évben a „Patai lakosok fejenkint" könyörögtek, megelégelte a dolgot. Kiderült, nemcsak 20 német lovas katonát helyeztek ki teljes kvártélyra a városra decembertől, hanem további „más közönséges németek is ily módon akartak discretioval kitelelni. "

50 1696-ban ismét adóösszeírásból, az ez évi portaösszeírásból következtethetünk a település állapotára. 92 jobbágy és zsellérháztartást írtak ekkor össze Patán, ebből 37 gabonatermelő és szőlőművelő telkesgazda (4-12 köböl földet használó), 24 a csak bortermelő házas zsellér, míg 31 bortermelő hazátlan zsellér alkotta a* mezőváros jobbágytársadalmát.

51 Ekkoriban jelentős az új családok betelepedése. 1693-ban a Bodnár, Bognár, Boldog, Derne, Iványi, Kettős, Ludányi, Mészáros és Tekse család, majd 1702-ben a Bálint, Busa, 45 HORVÁTH László 2001. 58. 46 HML. Közgyűlési iratok 1686: 18. sz. 47 SZEDERKÉNYI Nándor IV 1893. 4. 48 HORVÁTH László 2001. 61. 49 SUGÁR István 1966. 21. 50 SOÓS Imre 1975. 232. 51 A HML-ban másolatban megtalálható az OL. vonatkozó anyaga.