Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2000)
Hajagos József: Almásy Pál tevékenysége az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban
viselők egyetértettek, Almásy kijelentette: ,A tisztelt ház elfogadta azon indítványt, hogy Kossuth Lajos kormányzó elnöke leend az álladalomnak. " A döntéseket tartalmazó Függetlenségi Nyilatkozatot, amely nagyobb részben Kossuth szövegezése volt, április 19-én fogadta el az országgyűlés. A Függetlenségi Nyilatkozatot tisztségüknél fogva a felsőház elnökségét ellátó báró Perényi Zsigmond, az alsóházban elnöklő Almásy Pál, valamint a képviselőház soros jegyzője, Szacsvay Imre írták alá. Aláírásuk miatt Perényit és Szacsvayt 1849 októberében a császáriak kivégezték. Ez a sors várt volna Almásyra is, ha elfogják. 88 A függetlenség és a trónfosztás kimondása után csak némileg változott a képviselőház tevékenysége. Napirendjére került az új kormány megalakítása. A kormányzó és a Szemere-kormány tagjai május 14-én tették le esküjüket a képviselőház előtt. Április 24-én Kossuth indítványára elfogadták a hadsereg 50000 fővel való szaporítását. Újdonság volt az is, hogy elfogadták több újonnan megválasztott képviselő mandátumát is. Utolsó tevékenységükként Debrecenben június elejére egy új adóügyi törvényt fogadtak el. 89 Almásy nem volt jelen a képviselőház minden ülésén. Ilyenkor Pálóczy László korelnök helyettesítette. Pálóczy március 23-án azt közölte a képviselőházzal, „hogy Almási elnök úr hozzám írt levelében arról értesít, miszerint korábbi viszonyai, részint olly okok miatt, mellyek még előbbi kormánybiztosi hivatalos működéséből származnak, néhány napra eltávozni kénytelenítetik... " Almásy legközelebb csak az április 2-i ülésen elnökölt. Távol volt két hétig április 28-ika után is. Eltávozása személyes, magántermészetű problémákkal volt összefüggésben. A május 12-i ülésen már ismét jelen volt. Miután 1848 júliusában a képviselőház csak Pázmándy Dénes elnöki fizetéséről rendelkezett, Almásyra vonatkozóan is határoznia kellett. Február 27-én Almásynak és az őt többször helyettesítő Pálóczy Lászlónak azonos nagyságú elnöki fizetést határozott meg a képviselőház. 90 A május 31-i ülésen Szemere Bertalan azt indítványozta, hogy az országgyűlés költözzön vissza Pestre. Az indítványt a képviselők elfogadták. Az ülést Almásy egy rövid beszéddel rekesztette be. „E szerint a tisztelt ház a maga üléseit Debrecenben befejezvén, véget vetett azon cycklusnak, melly a haza históriájában a legdicsőbb helyet fogja elfoglalni; azért mivel minden határozata, mellyet a ház a vészes időperczekben hozott, az egyetértés, erély, és közegyetértés, azon erély, és azon akarat volt egyik leghatalmasabb tényező a haza megmentésében. Óvja meg az isteni gondviselés a hazát, óvja meg önöket továbbá is illy vészes perzektől. És hiszem, hogy egy szebb jövendőnek megyünk elébe, és önöknek új tér nyílik, nemcsak azon tér, hogy a haza függetlenségét kimondták, hanem, hogy azt állandósítsák, és biztosítsák is örökre, és ezen új korszakban a haza organisatio korszakában vezesse önöket ismét az egyetértés, erély és a határozott akarat. Nekem pedig, kinek a vészes perczekben azon szerencse jutott, hogy önök bizalma által rám ruházott terhes hivatalt folytathattam, engedjenek meg, ha minden eljárásomban nem tudtam eltalálni önök akaratát; ha nem tehettem tehetségem szerint mindent, mit tenni kötelességem lett volna. " Szavait általános helyeslés és hossza taps követte. A május 31-i üléssel lezárult egy korszak Almásy pályafutásában. Ezzel talán még ő maga sem volt tisztában, mint ahogy sokan nem hihették, hogy az Almásy által kívánt szebb jövendő és új tér is csak egy közhelyszerű gesztus marad. 91 88 KÖZLÖNY 1849. április 17., 21., HERMANN Róbert 1996. 306-307. 89 KÖZLÖNY 1849 áprilisi és májusi számai. 90 KÖZLÖNY 1849. március 1., 10., 25., április 6., május 1„ május 15. 91 KÖZLÖNY 1849. június 2.
