Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2000)

Csesznokné Kukucska Katalin: Heves vármegye demográfiai képe 1867-1910

3. sz. A terület és népesség számának alakulása 1869-1910 között

5/a Év Heves vármegye Év Területe Népesség száma 1869 114,6 • mérföld 332.613 (209.940) 1880 3801,52 km

2 209.933 1890 3878 -"233.785 1900 3761 -"253.368 1910 3761 -"277.656 A 3. sz. táblázatban az 1869-es évnél a megye területe az akkori szokásoknak megfelelően osztrák ő mérföldben van megadva. Az 1869-i szeptemberi közgyűlésen az alispán tájékoztatta a jelenlevőket, az akkor lezajlott népszámlálás eredményéről. E szerint a kettős vármegye területe 6.435 km

2 . (Itt figyelembe kell venni az előzőleg lezajlott területrendezéseket.) Heves vármegye területe az ország összes területének 1,37 %-át foglalja el, s ezzel nagyságát tekintve a 64 megye között a 30. helyen áll. A népességszám is a kettős vármegye, Heves és Külső-Szolnok lélekszámát mutatja. Ez a magyarázata, hogy 1880-tól már lényegesen kisebb számmal találkozunk. Az 1869-ben a különvált Heves vármegye népesség száma 209.940 fő volt. A terület állandósága mellett a lakosság száma emelkedő tendenciát mutat. 4. sz. Lélekszám alakulása 1869-1910 között

5 Év Heves vármegye polgári népessége Év Számszerint Index (1869=100) 1869 209.940 100 1880 209.933 99 1890 233.785 1 1 1 1900 253.368 120 1910 277.656 132 A4, sz. táblázat a lélekszám alakulását követi nyomon 1869-től 1910-ig. Az adatok csak a polgári népességre vonatkoznak. Az 1869-es évnél a későbbiekben is, a 209.940 főt vettem figyelembe. A táblázat az abszolút lélekszámadatok alakulásának könnyebb értékelése céljából 1869=100 % alapon a lélekszám indexeket is kimutatja. 5 a) KOVACSICS József 1963 b) LADÁNYI Miksa 1936. 83.