Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2000)
Misóczki Lajos: Gyöngyös város önkormányzati törekvései 1847-1887. között
terén. Gyöngyös egykorú helyzetére vet fényt éppen a polgármester, Jakab Mihály hányatott sorsa. Miközben 1849. január 12-én az osztrákok, január 29-én a szabadságharcosok, február 10-én ismét az osztrákok, július 11-én az oroszok szállták meg a várost, Jakabot január 29. és július 10. között hadifogolyként Debrecenben őrizték. Ilyen körülmények között a képviselő-testület működése is szünetelt, csupán a főjegyző és felváltva 4 tanácsos intézte a halaszthatatlan hivatali teendőket. 24 Az önkényuralom korában A világosi fegyverletétel hírét a hazamenekülő honvédek, bujdosók hozták. 1849 októberében a gyöngyösi önkormányzat néhány tagját és az oroszok által erőszakkal a polgármesteri székbe visszaültetett Jakab Mihályt tette meg a rend felelősévé a megszálló osztrák katonai hatóság. Jakab hiába tiltakozott a hivatali megbízás ellen, a megszállók minden rendeletet és egyéb intézkedést az ő nevében adtak ki. így az október 28-án, a trónbitorló tiszteletére rendezett „hála- és békeünnep" díszebédjének meghívóit is, amely összejövetelt a kaszinó épületében tartották. 25 Tehát volt tovább is polgármestere Gyöngyösnek, azonban a tényleges hatalom az osztrákok kezébe került. Haynau, Julius nevében intézkedő, 1849. szeptember 7-én Heves és Külső-Szolnok vármegye élére császári főbiztossá („egri kerületi főispán") kinevezett Kapy Eduard a megbízójához méltóan tevékenykedett. Rendelkezéseit Földváry János megyefőnök („alispán"), októbertől pedig Majtényi László hajtotta végre. (Kapy első teendői közé tartozott a megyei közgyűlés, illetve önkormányzat feloszlatása.) Miután 1850 elején Kapy a kettős megyét három kerületre osztotta, a gyöngyösi kerület élére Luby Istvánt állította. 26 (Hanisz Imre csak a járás ügyeit intézte, a városét nem vállalta.) A közigazgatás vezetésével megbízott Luby István a fogolyként kezelt Jakab Mihály polgármesterrel együtt dolgozott. Jakab a meghagyott polgármesteri tisztét és a népszerűségét felhasználva hozzáfogott a város új tisztikarának, illetve tagjainak kiválogatásához. Bár Kapy nem oszlatta fel a gyöngyösi önkormányzatot és nem is váltotta le, amint azt az egrivel tette - a közéleti szerepléstől visszahúzódott, vagy a bujdosásból hazatért önkormányzati tagok semmiféle tisztséget nem vállaltak. Örülhettek, hogy az 1848/1849-es szereplésükért, hivatalvállalásukért nem váltak a megtorlás áldozataivá. 27 Egyelőre a megszállók nem élesztették újjá az önkormányzatot. Ezért a nem létező városi tanácshoz címzett császári főbiztosi rendeleteket, leiratokban foglaltakat - a két hivatalnok - Luby és Jakab többnyire nem teljesítette. Egyszerűen azért, mert ketten kevesen voltak a feladatok ellátásához. így aztán még szeptember 10-én is a gyöngyösi városháza 24 MOLNÁR József 1969. XVI. 25 BACHÓ László Dezséri 1938. 20. 26 SZEDERKÉNYI Nándor 1893. 416-418., OROSZ Ernő 1909?. 617. 27 HML, Eger Város Levéltára, V-l/a., 117. 950-953. A kezdődő megtorlásokra 1.: HL, KK., III., A. Commando, Pol. Sec., 1850-1851. OL, Geringer iratok, 1849/2163. Uo., Pr. 1851/987., 1852/1954. A feldolgozások közül Nagy József: A Heves megyei munkásmozgalom kezdeti szakasza 1850-1914. Heves megyei füzetek 7. HMNyV, Eger, 1956 - NAGY József 1978. 184. - MISÓCZKI Lajos 1978 7., 44-68. MISÓCZKI Lajos 1981. 30-41. - Sebestény Sándor: Csiky Sándor életpályája 1805-1892 = Kovács Béla szerk.: Tanulmányok Heves megye történetéből 6. Borsod MNyV, Miskolc, 1981. - MISÓCZKI Lajos 1995. 23-34. - HERMANN Róbert 1995. 121-160. Továbbá MOLNÁR József 1969. XVI. idézi GYVT V.B.P.i. 848/1849-1950. Az 1848/1849-1867 közötti vegyes iratok.
