Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2000)
Hajagos József: Almásy Pál tevékenysége az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban
ber 10-én lovas nemzetőreivel az aradi ostromsereghez lett rendelve, távollétében Teleky Lajos nemzetőr százados látta el a zászlóalj parancsnokságát. 36 Irányi december 7-i levelében, amelyben arról tudósított, hogy Schlik serege elfoglalta Bártfát, már mozgósítható nemzetőreinek minél előbbi Kassára való indítására szólította fel a megyét. Erre a megyei bizottmány december 9-én elrendelte, hogy a nemzetőrség második negyede december 17-re gyülekezzen össze Füzesabonyba és Mezőtárkányba, ahonnan december 19-én fognak elindulni Mezőkövesdre. A kiindítandó 3000 nemzetőr parancsnokságával Beniczky Attilát bízták meg. A tisztségviselőknek össze kellett gyűjteniük a fellelhető fegyvereket. A szükséges élelmiszerek és előfogatok biztosításával Halasy Gáspár főszolgabíró, Elek Mihály számvevő és Pok György polgári biztosok lettek megbízva. 37 A december 12-én Almásy elnökletével összeülő bizottmány azonban már a korábbitól fenyegetőbb helyzettel találta szembe magát. Schlik december 11-én Budáméinál szinte teljesen szétszórta Pulszky ezredes nemzetőrökből és újonc honvédokból álló rögtönzött seregét. Győzelmük után a császáriak bevonultak Kassára és szabaddá vált az út előttük egészen Miskolcig. A vereségről Gencsy László borsodi elsőalispán tudósította Heves megyét, s egyben a szükséges intézkedések megtételét is kérte. Ennek következtében a 3000 nemzetőr összegyülekezését december 15-re hozták előre, akiknek másnap kellett volna elindulniuk Miskolc felé. Ide rendelték december 16-i kiindítással a Recsky András által Szolnokra összegyűjtött 800 nemzetőrt is a Tiszai járásból. Az OHB-nak írt december 12-i jelentésében ennek megfelelően Almásy már 4000 nemzetőr közeli kiindításáról számolt be. Almásy és a bizottmány azzal is számolt, hogy esetleg nagyobb erők mozgósítása is szükségessé válhat, ezért meghagyták a zászlóaljak parancsnokainak, hogy a második negyeden kívülieket is tartsák készenlétben. 38 Almásy és Recsky kinevezési okmányában az OHB minél nagyobb lovas csapat kiállítását is szorgalmazta. A megyében csak Mezőtúron és Dévaványán volt közel 100 lovas nemzetőr, de ezek Mesterházy őrnaggyal mint említettük, bevonultak az aradi ostromsereghez, így a 800-1000 főre tervezett lovas csapatot meglévő alapok nélkül kellett rövid idő alatt megszervezni. A december 12-i bizottmányi ülés településekre lebontva megállapította, hogy a Tárna, a Gyöngyösi és a Mátra járásoknak hány lovast kell kiállítania. A Tiszai járásban Recskynek kellett újabb 200 lovast kiállítania. A kiszabott létszámot a „végzés vételétől számítandó három nap alatt szabad ajánlat útján, vagy ha úgy nem telnék Elnök Kormánybiztos által kifizetendő becsár mellett beszerzendő kardokkal fölfegyverezve" Füzesabonyba kellett összegyűjteni. A lovasoknak 10 pengő forint foglalópénzt és a honvédekével megegyező 8 krajcáros napidíjat határoztak meg. Az OHB a lovasok esetében 5-6 hetes szolgálati idővel számolt, ezt azonban a bizottmány 8 hétben állapította meg. A Tiszai járás Törökszentmiklóson gyülekezni rendelt lovasainak parancsnokságával Tamásfy Lajos századost, aki korábban a bábolnai ménesnél szolgált, míg a többi 3 járás lovasainak a parancsnokságával Lenkey Károly őrnagyot bízták meg. 39 Almásy december 12-én az éjjeli órákban feltételezhetően elutazott Miskolcra, mert jelentését azzal fejezte be, hogy „Gentsy László kormánybiztos meg hivot engem is Miskolczra, és még ma éjszaka oda utazok, hogy az ott elhatározandó hadi terv szerint a nép felke36 OL H 92 ONHT 1848: 7081.,7578., HML IV-l/a 152. k. 2622., 2794., BONA Gábor 1983., HAJAGOS József 1995. 95-99. 37 HML IV-l/a 152. k. 2716. 38 OL H 2 OHB 1848: 5803., HML IV-l/a 152. k. 2718., 2722. 39 OL H 2 OHB 1848: 5803., HML IV-l/a 152. k. 2719.