Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2000)

Misóczki Lajos: Gyöngyös város önkormányzati törekvései 1847-1887. között

és a Helytartó-tanácshoz fellebbezett lakosainak a feudális megyei közmunkák alóli felmentéséért.

8 Kétségtelen, a tanácsurak jól számítottak: Előbb a közmunkáktól, majd a többi kötöttségektől is megszabadulnak. Azonban a Helytartó-tanács Heves vármegye alispánjának címzett augusztus 1-ji leiratában kitért a „meghallgattatás és a jog szolgálata alól", és az országgyűlési tárgyalásokra hivatkozva a vármegye hatáskörébe utalta a döntés jogát.

9 Az alispán már szeptemberben intézkedett, mégpedig úgy, hogy megdorgálta a tanácsot, és a városbírót felmentette tisztségéből.

10 A gyöngyösieket nagyon sértette az alispán eljárása. Hiszen a vármegye székhelye, Eger szintén ugyanakkor indított újabb harcot a polgári önkormányzatért, amelynek előzményei még az 1700-as évekig nyúltak vissza.

11 Eger - most éppen Gyöngyös kudarcán okulva visszalépett, de csak azért, hogy 1848 januárjában kezdeményezzen. Ezúttal tanúi lehetünk a két város példás együttműködésének. Ugyanis február 12-én az egri városbíró és több tanácsos Gyöngyösre jött, és itt tárgyaltak a két város vezetői arról, hogyan fogjanak össze, hogy a „lakosok ... örökre megválthassák magukat".

12 A pesti és a vidéki forradalmi események meggyorsították mindkét város lépéseit, és gazdasági, valamint társadalmi jogorvoslatra nyílt kilátás. Gyöngyös az (1847)—1848: XXIII. tc. 2. §-ában körvonalazott középvárosok sorába került.

13 Régi óhaját a forradalom áprilisi törvényei teljesítették. Szabad mezővárossá vált. Az 1848. július 26-i közgyűlésen ennek megfelelően rendezték meg az új, polgári közigazgatás, azaz a helyi önkormányzat tisztségviselőinek megválasztását.

14 Bár a jelölő választmány által a képviselő-testületi tisztségviselőket nem választották, hanem megbízták, és csak a polgármestert választották szótöbbséggel. Nagy többséggel Jakab Mihály, a város tiszti ügyésze lett Gyöngyös első polgármestere. Július 29-én a polgármester-helyetles, egyben főbíró Borhy Antal, a főkapitány Panker Gábor, a tiszti ügyész Baráth József, a főjegyző Fodor Flórián, 6 tanácsos, 2 aljegyző, Horner István főorvos, valamint sebész, kapitányi biztos és a szállásmester nyerte el a polgárok közakaratát képviselő választmány bizalmát.

15 A nevüket azért soroltam fel, hogy emlékezzünk rájuk, mert ők voltak Gyöngyös forradalmi korszakának első tisztségviselői, és mindannyian bekapcsolódtak a már zajló forradalom és szabadságharc küzdelmeibe. Büszke lokálpatrióták, akik a nemzet és az ország sorsát felemelni a városéval együtt képzelték el. Szvetitska Antal tanácsos a város polgáraihoz szólva kifejtette, a testület a forradalom vívmányai által is védelmezve, a szabadságküzdelem „napfényességű, dicső ege alatt" tetteivel fogja megmutatni azt, hogy méltó a polgárok bizalmára.

16 Gyöngyös 1848-ban a polgári önkormányzat mellé választókerületi jogot is kapott. Polgárai a helyi önkormányzat megbízása előtt, még májusban megválasztották azt a 37 sze8 SZABÓ László, Bártfai 1938. 54. 9 Gyöngyös Város Tanács V. B. Irattára. Barna János-féle gy. Polgármesteri iratok 1848/1849-1950. Az 1848/1849. évi iratok, alispáni levelek, Gy., -jelzet (GYVT V.B.P.i.) 10 SZABÓ László, Bártfai 1938. 54. 11 Eger püspöki-földesúri város volt. Legátfogóbb feldolgozását 1.: Nagy József: Eger története. Gondolat K., Athenaeum Ny., Budapest, 1978. Az önállósági küzdelmekre vö.: Szántó Imre: Eger püspöki város úrbéri és felszabadulási pere a 18. században. Heves megyei füzetek. 1. Heves Megyei NyV, Eger, 1954. 12 SZABÓ László, Bártfai 1937. 54. 13 Corpus Juris Hungarici - Magyar Törvénytár 1836-1868., sz. 1848. évi törvénycikkek. Franklin T. Magyar írod. Intézet és Kny., Budapest, 1896, 247. A tc. a pontja, a város, mint törvényhatóság (CJK-MT) 14 Uo., 4-15. §. 247-249. 15 MÁTRAI Sándor 1911. 166. 16 MOLNÁR József 1969. XI.