Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2000)
Misóczki Lajos: Gyöngyös város önkormányzati törekvései 1847-1887. között
2000 MÁTRAI TANULMÁNYOK GYÖNGYÖS p. 27-43 Gyöngyös város önkormányzati törekvései 1847-1887 között Misóczki Lajos ABSTRACT: Aspirations for Self-government in Gyöngyös between 1847-87. The author is pioneering with this paper to present constantly reviving fights for self-government in Gyöngyös at the twilight of feudalism and the beginning of the civic era. The initial steps of the Reform Age, aspirations were helped by the circumstances of the 1849-49 Revolution and Fight for Independence. But the tyranny of the Bach era shattered the self-governmental achievements of Gyöngyös, by then a free agricultural town. Not only did the self-governmental aims revive and become realized after the Compromise of 1867, but the democratic traits of local administration were also strengthened. The aspiration of the mayors and self-governmental bodies of that time are still exemplary today. 1334. május 5-én, Visegrádon I. Károly városi kiváltságot adott Gyöngyösnek. Ettől kezdve jogállása 1848-ig földesúri mezőváros, 1848-1871 között mezőváros, 1872 után rendezett tanácsú város volt. Vizsgálódásom három korszakot érint, és a város polgári közigazgatási törekvéseit részletezi. Előküzdelmek A magyar reformkor polgári-liberális politikai és társadalmi küzdelmei Gyöngyösön előbb sajátos módon visszhangzottak, majd az 1840-es évek elején be is következtek. Úgy tűnt, megértek a feltételek ahhoz, hogy a városi tanács véget vessen a feudális kötöttségeinek, felmondja a földesurak jogi fennhatóságát, és a földesúri mezővárosból önálló igazgatású (mező)várossá váljon ez a Mátra alji település. Természetesen ez az óhaj csak a legmerészebb polgárok körében fogalmazódott meg, hiszen a földesurak erről hallani sem akartak, a felettes hatóság, a vármegye és az országgyűlés most aligha foglalkozott volna ezzel az üggyel. A polgárság mégis törésig vitte „a köz érdekét". 1 1842. március 23-án a városbíró, Csiba Antal, „a gyöngyösi privilégium lelkes bajnoka" népgyűlést hívott össze a városházára, mert úgy látta, hogy az „uraságok mind jobban leszorították a szabadalmakkal, vagy kiváltságokkal ... ellátott népet jogos te1 Az elólíüzdelmek idejéből részletesen HORNER István 1863. 25.: Jegyzetrészében az 1765. évi „nagy zavar említetik". (Homer) Végre, 1837. február 11-én a városházán kihirdették a vármegye leiratát, amely szerint V. Ferdinánd a város régi kiváltságait visszaállította. Ez azonban sem elvben, sem gyakorlatban nem valósult meg. Ezért is indult el 1842-ben az újabb küzdelem. SZABÓ László, Bártfai 1937. 51. SEBŐK László, Ethei 1881. 262.
