Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2000)

Fülöp Lajos: Arcképvázlatok Gyöngyös XX. századi irodalmából

Berze Nagy János (1879-1946) Elete és munkássága különbözött a megszokott és eseménytelen tudósi életúttól. Az alkotások mögött álló ember pályája úgy alakult, mint a legkisebb fiú sorsa a mesében... Volt egyszer egy parasztfiúból lett vidéki tanárember, aki miközben napi pedagógiai problémákkal küszködött, európai szinten művelt egy nálunk akkor még elhanyagolt tudományágat, a folklórt. Hosszú és nehéz volt az út Hevestől Baranyáig, érdemes figyelemmel kísérni a főbb állomásait. 1. kép. Berze Nagy János szülőháza Besenyőtelken Berze Nagy János néprajztudós kerek százhúsz esztendeje, 1879. augusztus 23-án született a Heves megyei Besenyőtelek (akkor még: Besenyő) községben paraszti-pásztori család tizenegyedik gyermekeként. Eredeti neve Nagy, a Berze-előnév pedig megkülönböztető (tulajdonságjelölő) ragadványnév (1. berzes ~ borzas: 'merev, kócos hajú', átvitt értelemben: 'makacs'), amely a huzamos használat és a téves anyakönyvezések következtében vált vezetéknévvé. Életútja - pályakezdéstől nyugalomba vonulásáig - rendkívül hányatott volt. Ez jellemezte már gyermekkorát, a felkészülés éveit is. Elemi iskolai tanulmányait szülőfalujában kezdte, majd Tiszasülyön és Egerben folytatta. A gimnázium hat osztályát (1889/90-1895/96) Gyöngyösön, a hetedik osztályt (1896/97) Egerben, a nyolcadikat pedig (1897/98) Jászberényben végezte. Itt is érettségizett 1898-ban. Berze Nagy Jánost elsősorban az otthoni falusi környezet, a gazdag néphagyományok és Lőrinc bátyjának biztatása serkentették a még fellelhető emlékanyag megismerésére és megmentésére. Már gyöngyösi gimnazista korában hozzákezdett a Mátraalj népköltési alkotásainak a gyűjtéséhez. Itt jegyezte le A hamis mesterlegény, a Háj, háj, majd elmasíro-